Pincefalu

Villánykövesd híressége a német falvakra jellemző pincefalu. Az 57 műemlék pincéből és további 20 épületből álló, három szintes pincesor épületegyüttese és környezete a borvidékre jellemző sajátos atmoszférával rendelkezik, megjelenése tájkép formáló. Bár a pincesor látványa egységes képet mutat, nincs két teljesen egyforma présház, a homlokzat festése vagy a pinceajtó színe, mintája egyedivé varázsolja az egyes épületeket.

A német telepeseknek köszönhetően az 1700-as évek második felében a szőlőtermelés erőteljes fejlődésnek indult és Villánykövesd jelentős szőlőtermő területté vált. Ekkor vette kezdetét a háromszintes „pincefalu” megépítése, ami végleges formáját csak a 20. század közepére nyerte el. A szőlő feldolgozását, a bor kezelését és értékesítését is ezekben a kis épületekben végezték.

A pincesor a falu határában a domboldalba ágyazódik, a pincék „fűrészfogszerű” elrendezésben szorosan egymás mellé tapadnak. Az alsó sor feletti utcában, a dombon, „egy emelettel magasabban”, megismételték e sajátos pinceépítési módot. E két sorban az épületek közvetlenül egymás mellé sorolódnak, de nem zártsorú beépítéssel, hanem 50-150 cm távolságra egymástól. A présházak néha hosszanti – az utcára merőleges – falukkal egymással párhuzamosan, néha az utca kanyarulatát követve hátrafelé szélesedő közökkel épültek. A keskenyebb hézagok pince felöli falait kőfalazatú támfalak kötik össze, a szélesebb helyeken tereplépcsők vezetnek a másik sorra. A présházak egyszerű nyeregtetőkkel épültek az utcára merőleges gerinccel. Ez alól a szabályszerűség alól csak néhány épület kivétel.

A harmadik emelet megjelenése már kissé eltér az alsó kettőtől: az út felfelé vezető hajlatában két pince található, a dombtető közepén pedig egyetlen nagy, az utcával párhuzamosan épült présház figyeli a fenséges tájat.

A pincesorról csodás kilátás nyílik a szomszédos Fekete-hegyre, amely természetvédelmi terület. A villánykövesdi pincesoron járó megtapasztalhatja az autentikus borvidéki élményt, egy padon üldögélve-borozgatva élvezheti a friss levegőt, a Fekete-hegy nyugalmát és a helyi gazdák meleg vendégszeretetét.