A veszprémi vár a a X-XI. században a hét dombra épült város egyik magaslatán, a Várhegyen alakult ki. A meredek, szakadékos hegyoldalak szélén körbefutó fal jelzi az egykori erődítményt, amelynek területén ma lépésről lépésre történelmi épületek magasodnak. Az ide látogató ne egy klasszikus értelemben vett középkori, vaskos falú kőépületet keressen, helyette azonban egész várnegyednyi ódon hangulat és szellemiség öleli körbe, amint átlépi a Hősök Kapuját...
Az időközben barokk arculatot kapott várnegyedben összpontosul ugyanis a város látnivalóinak zöme. Ezenkívül remek kilátóhelyek és fontos programhelyszínek is várják az érdeklődőt.
A már említett Hősök Kapujától nyugatra kitérve az eredetileg a várkapu védelmére emelt Tűztornyot - a város egyik szimbólumát - találják, amelynek magasából végigfuttathatják tekintetünket a településen, bepillanthatnak annak mindennapi életébe. A vár egyetlen keskeny, macskaköves utcáján végigsétálva mindkét oldalról csodálatos barokk épületek fognak bennünket közre, amelyek hajdan a középkori várfalakra épültek rá.
A torony közvetlen szomszédságában található a volt Fecskendőház, mely az 1800-as évek elején tűzoltószertárnak épült. Homlokzatán eredeti funkciójára utaló felirat olvasható: "Városi polgárok pénzén épüle föl e ház, itt tüzi pusztitás védelem eszköze áll". Ma a Fecskendőház ipartestületi székház, a szimmetrikus homlokzatú épületet Veszprém város címere és három céhjelvény díszíti.
A veszprémi várban már 1600 körül létezett börtön, amely akkoriban még csak egyetlen cellából állt.
Az ódon épületekben a modern művészet is otthonra talált: különböző korszakok és irányzatok változatos stílusú műtárgyaival ismerkedhetnek meg a Modern Képtárban vagy a Csikász Galériában, de a képzőművészet további remekeit csodálhatják meg a Dubniczay-palotában is. A palotában jelenleg négy kiállítóhely; a palota, a Várgaléria és a Magtár időszaki kiállításai, a déli oldalon pedig a Tegulárium várja a látogatóit.
A Szent Imre piarista és helyőrségi templom a Magyar Honvédség temploma. A főoltáron látható kép Szent Imre, a templom védő-szentjének tiszteletére készült.
A várnegyed szívében találják a Szent Mihály-székesegyházat, amely a Gizella királyné által alapított, az ország legrégibb püspöki székesegyházának alapjain nyugszik. Az eredeti épület elpusztult, román stílusú alapjai, gótikus szentélye és altemploma azonban beépült a ma is látható, neoromán stílusú épületbe.
A székesegyház szomszédságában a Vár ucca kis térré szélesedik (Szentháromság tér), amelynek ékes dísze a Szentháromság-szobor. A teret olyan impozáns épületek övezik, mint az Érseki Palota, amelyben értékes könyvtár és levéltár várja a régi kötetek, családfák, és nevek eredete iránt érdeklődőket; az első királynénk nevét viselő Gizella-kápolna, a 2006 óta kiállítóhelyként működő Dubniczay-palota vagy a Bíró Giczey-ház, amely 2011 óta ad otthont a Szaléziánum Érsekségi Turisztikai Központnak.
A Szaléziánum Érsekségi Turisztikai Központ mellett emelkedik az egyhajós, 1730-ban épült, copf stílusú Ferences templom. A veszprémi vár egyik népszerű látványossága a Gizella-kápolna előtt, Szentháromság szobor szomszédságában álló Várkút.
A székesegyház északi oldala mellett továbbhaladva rátalálnak Veszprém talán legrégibb középkori épületére, a Szent György-kápolnára (X-XI. sz.), ahol Szent Imre legendája szerint első királyunk fia szüzességi fogadalmát tette.
A 18. században épült ún. Tejfalussy kanonoki ház ad otthont a Veszprémi Érsekség egyházi kincstárának és fő kiállítóhelyének, a magyarországi egyházi kincstárak második leggazdagabb, körülbelül 4000 darabos gyűjteményének. A Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény őrzi a magyar királyné-koronázás több liturgikus koronázási műtárgyát, közöttük egy 11. századi ereklyekeresztet, Vetési Albert püspök /?1410–?1486/ Velencében készült 15. századi miseruháját, a koronázási palást Bécsben készült 19. századi másolatát és további műtárgyakat.
A vár északi fokára érve az első magyar királyi pár, Szent István és Boldog Gizella szobra magasodik az óváros fölé, szinte védelmezve a települést és lakóit. A rangos pár kőalakja mögött - a veszprémi várban tett séta megkoronázásként - újfent nagyszerű panoráma várja a látogatót.
A vár északi oldalán kikövezett keskeny lépcsősoron érünk le a Szent Benedek-hegyre, mely honfoglaló őseink temetkezési helye volt. Fehér sziklatömbjén láthatjuk az 1904-ben felállított keresztet, melyet 2005-ben újítottak fel.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Az időközben barokk arculatot kapott várnegyedben összpontosul ugyanis a város látnivalóinak zöme. Ezenkívül remek kilátóhelyek és fontos programhelyszínek is várják az érdeklődőt.
A már említett Hősök Kapujától nyugatra kitérve az eredetileg a várkapu védelmére emelt Tűztornyot - a város egyik szimbólumát - találják, amelynek magasából végigfuttathatják tekintetünket a településen, bepillanthatnak annak mindennapi életébe. A vár egyetlen keskeny, macskaköves utcáján végigsétálva mindkét oldalról csodálatos barokk épületek fognak bennünket közre, amelyek hajdan a középkori várfalakra épültek rá.
A torony közvetlen szomszédságában található a volt Fecskendőház, mely az 1800-as évek elején tűzoltószertárnak épült. Homlokzatán eredeti funkciójára utaló felirat olvasható: "Városi polgárok pénzén épüle föl e ház, itt tüzi pusztitás védelem eszköze áll". Ma a Fecskendőház ipartestületi székház, a szimmetrikus homlokzatú épületet Veszprém város címere és három céhjelvény díszíti.
A veszprémi várban már 1600 körül létezett börtön, amely akkoriban még csak egyetlen cellából állt.
Az ódon épületekben a modern művészet is otthonra talált: különböző korszakok és irányzatok változatos stílusú műtárgyaival ismerkedhetnek meg a Modern Képtárban vagy a Csikász Galériában, de a képzőművészet további remekeit csodálhatják meg a Dubniczay-palotában is. A palotában jelenleg négy kiállítóhely; a palota, a Várgaléria és a Magtár időszaki kiállításai, a déli oldalon pedig a Tegulárium várja a látogatóit.
A Szent Imre piarista és helyőrségi templom a Magyar Honvédség temploma. A főoltáron látható kép Szent Imre, a templom védő-szentjének tiszteletére készült.
A várnegyed szívében találják a Szent Mihály-székesegyházat, amely a Gizella királyné által alapított, az ország legrégibb püspöki székesegyházának alapjain nyugszik. Az eredeti épület elpusztult, román stílusú alapjai, gótikus szentélye és altemploma azonban beépült a ma is látható, neoromán stílusú épületbe.
A székesegyház szomszédságában a Vár ucca kis térré szélesedik (Szentháromság tér), amelynek ékes dísze a Szentháromság-szobor. A teret olyan impozáns épületek övezik, mint az Érseki Palota, amelyben értékes könyvtár és levéltár várja a régi kötetek, családfák, és nevek eredete iránt érdeklődőket; az első királynénk nevét viselő Gizella-kápolna, a 2006 óta kiállítóhelyként működő Dubniczay-palota vagy a Bíró Giczey-ház, amely 2011 óta ad otthont a Szaléziánum Érsekségi Turisztikai Központnak.
A Szaléziánum Érsekségi Turisztikai Központ mellett emelkedik az egyhajós, 1730-ban épült, copf stílusú Ferences templom. A veszprémi vár egyik népszerű látványossága a Gizella-kápolna előtt, Szentháromság szobor szomszédságában álló Várkút.
A székesegyház északi oldala mellett továbbhaladva rátalálnak Veszprém talán legrégibb középkori épületére, a Szent György-kápolnára (X-XI. sz.), ahol Szent Imre legendája szerint első királyunk fia szüzességi fogadalmát tette.
A 18. században épült ún. Tejfalussy kanonoki ház ad otthont a Veszprémi Érsekség egyházi kincstárának és fő kiállítóhelyének, a magyarországi egyházi kincstárak második leggazdagabb, körülbelül 4000 darabos gyűjteményének. A Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény őrzi a magyar királyné-koronázás több liturgikus koronázási műtárgyát, közöttük egy 11. századi ereklyekeresztet, Vetési Albert püspök /?1410–?1486/ Velencében készült 15. századi miseruháját, a koronázási palást Bécsben készült 19. századi másolatát és további műtárgyakat.
A vár északi fokára érve az első magyar királyi pár, Szent István és Boldog Gizella szobra magasodik az óváros fölé, szinte védelmezve a települést és lakóit. A rangos pár kőalakja mögött - a veszprémi várban tett séta megkoronázásként - újfent nagyszerű panoráma várja a látogatót.
A vár északi oldalán kikövezett keskeny lépcsősoron érünk le a Szent Benedek-hegyre, mely honfoglaló őseink temetkezési helye volt. Fehér sziklatömbjén láthatjuk az 1904-ben felállított keresztet, melyet 2005-ben újítottak fel.