Veszprém látnivalói
Veszprémi vár
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még nem érkezett hozzászólás.
Az időközben barokk arculatot kapott várnegyedben összpontosul ugyanis a város látnivalóinak zöme. Ezenkívül remek kilátóhelyek és fontos programhelyszínek is várják az érdeklődőt.
A már említett Hősök Kapujától nyugatra kitérve az eredetileg a várkapu védelmére emelt Tűztornyot - a város egyik szimbólumát - találják, amelynek magasából végigfuttathatják tekintetünket a településen, bepillanthatnak annak mindennapi életébe. A vár egyetlen keskeny, macskaköves utcáján végigsétálva mindkét oldalról csodálatos barokk épületek fognak bennünket közre, amelyek hajdan a középkori várfalakra épültek rá.
A torony közvetlen szomszédságában található a volt Fecskendőház, mely az 1800-as évek elején tűzoltószertárnak épült. Homlokzatán eredeti funkciójára utaló felirat olvasható: "Városi polgárok pénzén épüle föl e ház, itt tüzi pusztitás védelem eszköze áll". Ma a Fecskendőház ipartestületi székház, a szimmetrikus homlokzatú épületet Veszprém város címere és három céhjelvény díszíti.
A veszprémi várban már 1600 körül létezett börtön, amely akkoriban még csak egyetlen cellából állt.
Az ódon épületekben a modern művészet is otthonra talált: különböző korszakok és irányzatok változatos stílusú műtárgyaival ismerkedhetnek meg a Modern Képtárban vagy a Csikász Galériában, de a képzőművészet további remekeit csodálhatják meg a Dubniczay-palotában is. A palotában jelenleg négy kiállítóhely; a palota, a Várgaléria és a Magtár időszaki kiállításai, a déli oldalon pedig a Tegulárium várja a látogatóit.
A Szent Imre piarista és helyőrségi templom a Magyar Honvédség temploma. A főoltáron látható kép Szent Imre, a templom védő-szentjének tiszteletére készült.
A várnegyed szívében találják a Szent Mihály-székesegyházat, amely a Gizella királyné által alapított, az ország legrégibb püspöki székesegyházának alapjain nyugszik. Az eredeti épület elpusztult, román stílusú alapjai, gótikus szentélye és altemploma azonban beépült a ma is látható, neoromán stílusú épületbe.
A székesegyház szomszédságában a Vár ucca kis térré szélesedik (Szentháromság tér), amelynek ékes dísze a Szentháromság-szobor. A teret olyan impozáns épületek övezik, mint az Érseki Palota, amelyben értékes könyvtár és levéltár várja a régi kötetek, családfák, és nevek eredete iránt érdeklődőket; az első királynénk nevét viselő Gizella-kápolna, a 2006 óta kiállítóhelyként működő Dubniczay-palota vagy a Bíró Giczey-ház, amely 2011 óta ad otthont a Szaléziánum Érsekségi Turisztikai Központnak.
A Szaléziánum Érsekségi Turisztikai Központ mellett emelkedik az egyhajós, 1730-ban épült, copf stílusú Ferences templom. A veszprémi vár egyik népszerű látványossága a Gizella-kápolna előtt, Szentháromság szobor szomszédságában álló Várkút.
A székesegyház északi oldala mellett továbbhaladva rátalálnak Veszprém talán legrégibb középkori épületére, a Szent György-kápolnára (X-XI. sz.), ahol Szent Imre legendája szerint első királyunk fia szüzességi fogadalmát tette.
A 18. században épült ún. Tejfalussy kanonoki ház ad otthont a Veszprémi Érsekség egyházi kincstárának és fő kiállítóhelyének, a magyarországi egyházi kincstárak második leggazdagabb, körülbelül 4000 darabos gyűjteményének. A Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény őrzi a magyar királyné-koronázás több liturgikus koronázási műtárgyát, közöttük egy 11. századi ereklyekeresztet, Vetési Albert püspök /?1410–?1486/ Velencében készült 15. századi miseruháját, a koronázási palást Bécsben készült 19. századi másolatát és további műtárgyakat.
A vár északi fokára érve az első magyar királyi pár, Szent István és Boldog Gizella szobra magasodik az óváros fölé, szinte védelmezve a települést és lakóit. A rangos pár kőalakja mögött - a veszprémi várban tett séta megkoronázásként - újfent nagyszerű panoráma várja a látogatót.
A vár északi oldalán kikövezett keskeny lépcsősoron érünk le a Szent Benedek-hegyre, mely honfoglaló őseink temetkezési helye volt. Fehér sziklatömbjén láthatjuk az 1904-ben felállított keresztet, melyet 2005-ben újítottak fel.