Megyeháza

A XIX-XX. század fordulóján megindult építkezési hullám nyitányának tekinthetjük a Megyeháza felépítését. Különálló, szögletes, zárt udvart közrefogó tömbjével, impozáns bejáratával, boltozott kocsibejárójával egyaránt érzékelteti a közigazgatás hierarchiájában betöltött funkcióját, valamint harmonikus, múltidéző szépségével művészi értékét is.

A Megyeháza építésére 1884-ben hirdették meg a tervpályázatot, melyen a budapesti Kiss István fiatal építész nyerte el az első díjat. A lenyűgöző homlokzaton a timpanonban az építés dátuma, csúcsán a vármegye címere látható. Az épület legdíszesebb helyisége a gyűlésterem. Hatalmas, hisz építésének idején elvileg 420 megyebizottsági tagnak kellett elférnie a zöld asztalok mellett.

Ezt a pompázatos és drága - 834 ezer forintba került - épületet 1887. november 24-én ünnepélyes keretek között avatták fel Veszprém vármegye új székházává. A Megyeháza nemcsak a bürokrácia és a törvényesség fellegvára volt, hanem sok esetben vállalkozott a kultúra szétsugárzására is. A díszterem falai közé beengedte a hangversenyeket, színielőadásokat, bálozókat. Otthont adott a Veszprém Megyei Múzeumnak 1903. és 1925. között a második emeleten.

A Megyeháza felavatásának 100. évfordulóját megújulva fogadta, ekkor fejeződött be a több évig tartó rekonstrukció. 2006. elején Osztrák Köztársaság konzulátust nyitott az épületben, Veszprém megyei hatáskörrel. Ma is a Veszprém Megyei Önkormányzat épülete.