Kolostorok és Kertek

Kevés olyan festői szép sziklavidék van hazánkban, mint a Séd völgye Veszprémben. A patak 60–80 méter mély völgyet vágott a dolomit fennsíkba, s szeszélyes kanyarulatokkal keresi a kitörési pontot. Festői kanyarulatába, mintegy öblébe nyúlik bele délről északra a veszprémi Várhegy és folytatása, a Szent Benedek-hegy. A Várhegynél alkalmasabb helyet megerősített középkori város építésére nem lehetett volna találni. Ide épült tehát Veszprém vára s körülötte - először csak mély völgyében, majd a fennsíkot is meghódítva – a település.

A Séd-völgyében sétálva nem csak a veszprémi táj vadregényes szépségben gyönyörködhetünk, hanem időutazást is tehetünk a város ezer éves múltjának emlékeit felfedezve. Kevés magyar településnek van annyi történelmi vonatkozású műemléke, mint Veszprémnek. A görög apácák kolostorának a Betekints-völgyben megbúvó romjaitól, amely az államalapító Szent István király helykereséséről regél, a tatárjárás viharait átélt Margit romokon keresztül a török hódítás és az azt követő újjáéledés ezer emléke mesél a múltról.

A Séd patak a város belterületén áthaladva összefűzi a történelmi városrészeket: a Temetőhegyet a Jeruzsálemheggyel, a Csapószert a Váraljával meg a Buhimmal és azon át a Cserháttal, és városunk története szempontjából igen érdekes sorsú helyeket érint. A Séd-völgyéből kiemelkedő Várhegy pedig mindig biztos pontként segíti tájékozódásunkat, ahogy várbéli központjával az ezer éves püspökség és világi közigazgatás is biztos alapot és mély gyökeret jelent a veszprémi kultúrának.