Sarlós Boldogasszony templom

Vértessomló kegytemploma a településtől 1500 lépésre található az 1873. évi Visitatio szerint. Környéke kimondottan festői. A templomot egy szakadék választja el a kálvária dombtól. Az új telepesek első csoportja a hagyomány szerint a Steinbründl forrásnál állapodott meg, ahonnan csengettyű hangja után indulva érkeztek egy szentképhez, illetve egy erdei kápolna romjaihoz és találkoztak össze András testvérrel, a harmadik rendi ferences remetével.

Az uj telepesek mind katolikusok voltak. Egyrészt tehát az ő kedvükért, másrészt a Szent Szűz iránti mély tiszteletéből, akinek mai kegyképe akkoriban érkezett Vértessomlóra, a gróf a kis erdei kápolnát alapjaitól kezdve újra felépítette és kissé megnagyobbítatta. Ez az építkezés 1735-1738 között folyt. Oly remekül márványoztatta, hogy a városi nagytemplomok megirigyelhették.

Ez a kápolna végre megújulva támadt fel ősi romjainál és lett a Boldogságos Szűz Máriának szentelve, Eszterházi József grófnak, ezen és a szomszédos vidék örökös urának jámbor óhaja szerint. A kápolnát felváltva kapucinus és kamanduli atyák látták el, akiknek nagy segítséget nyújtottak a kápolna gondozásában a remeték.

A millennium évében a templomot kívülről felújították, és ekkor egy ünnepi szentmisén vehette át a falu a millenniumi zászlót. A falusi emberek életében a hit gyakorlása a mai napig is fontos tényező. A falu lakosságának 95 %-a katolikus, így vallási nézetek különbözősége nem okoz gondot az együttlétben.

A templom leírása
A templom Sarlós Boldogasszony tiszteletére van felszentelve. A mostani szentély lehetett az eredeti kápolna, melyhez később mindkét oldalon kiszélesített hajót építettek. Szépségének egyik része a szentély kupoláját díszítő freskók. Az egyik a Szentháromságot ábrázolja, a másik az őrangyalt kis gyermekkel. Egyedülálló és legdrágább kincse a kegykép "Szomorúak Vigasztalójának" képe. Ez a szentélyben függ a vörös márványfőoltár felett. Régen aranysugarak özöne volt a háttere. A legutolsó restaurálás alkalmával azonban ezek nagyon megritkultak. A felhőkben szálló kilenc kis angyal azonban ma is úgy veszi körül mint régen. A templomhajóban a szentély melletti félköríves sarokban Szent Apollónia szűz és vértanú kis oltára áll. Ezt Hartvik Apollónia grófnő emeltette 1773.-ban. Ezért látni az oltár felett a főnemes Eszterházi család címerét, nevének kezdőbetűit és az évszámot. A kis oltárral szembeni sarokban áll a négy evangélista szobrával díszített aranyozott szószék. A templom belső kincsének és magának a templomnak szép hátteret ad a festői környezet.

A kegykép
A búcsújáróhely nagyvalószínűséggel azért alakult ki, mert Bécsből idekerült egy Mária kép. A kép története Olaszországba vezet bennünket. A kapucinus barát Josef-Anton kapott egykor egy misszió alkalmával egy Mária képet ajándékba, amit hamarosan mindenki, aki ismerte tisztelt. 1727-ben érkezett a barát Bécsbe. A képet Erzsébet Krisztinának adományozta. A császárnő tovább adományozta a bécsi kapucínusoknak , akik a kapucínus templomban helyezték el. Itt egyre több tisztelőt talált a kép, többek között a somlói kép adományozóját is.
Christina Julianna Fahrerin lemásoltatta a képet és azt az eredetihez érintette. Majd átadta a Mosonmagyaróvári kapucínusoknak. Arra kérte őket, hogy olyan helyre juttassák, ahol a nép láthatja, tisztelheti. A helyről szabadon dönthettek, csak mindig az ő felügyeletük alá tartozzon, az ő rendjüké legyen. Ezt a képet a mosonmagyaróvári barátok András barátnak adták, aki Tatától nem messze, egy Sömle nevű helységben élt. A képet átvette és elhelyezte hogy imádhassák. Így került a kegykép a kis erdei kápolnába.

Földrengés és felújítás
Majdnem 16 millió forintból, LEADER támogatással valósult meg 2013 decembere és 2014 szeptembere között a Kegytemplom belső felújítása azt követően, hogy 2011 januárjában a Richter-skála szerint 4,7-es erősségű földrengés rázta meg Vértessomlóhoz közeli epicentrummal a térséget. A rengés a Kegytemplomban jelentős károkat okozott, s ezek később súlyosbodtak: méretes repedések keletkeztek a templomhajóban, a födém találkozásánál és a sekrestyében is.

A Vértessomlói Római Katolikus Egyházközség keresve a földrengés okozta károk helyreállítási költségeinek fedezetét, végül sikerrel pályázott az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a vidéki örökség megőrzéséhez LEADER Helyi Akciócsoportok közreműködésével 2012-től igénybe vehető támogatásra. A 15 999 995 Ft-os LEADER forrás finanszírozta munkálatok 2013. december 1-jén kezdődtek meg, s 2014. szeptember 1-jéig tartottak. A rekonstrukció során a kivitelező gondoskodott az elavult vezetékek cseréjéről, a teljes elektromos hálózat felújításáról, majd az épületbelső festéséről, mázolásáról.
Az erősen rovarrágott, 1772-ben fából készült Szent Rozália szobor restaurálását Szőnyi Zsuzsanna végezte el.
A belső felújítás végéhez közeledve a 2014-es vértessomlói körmenet, valamint hozzá kapcsolódóan a Vértesi Templom Fesztivál is nem titkolt célként tűzte ki maga elé a további támogatások gyűjtését, hogy megtörténhessen a Sarlós Boldogasszony templom teljes renoválása. A híres Vértesi Búcsújáróhelyre 2014 júliusában is több ezren érkeztek. A falu közepétől Spányi Antal megyés püspök vezetésével gyalogosan közelítették meg a kegytemplomot. A zarándokok között ott voltak a környékbeli települések polgármesterei, és megtisztelte jelenlétével az ünnepet Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár is. A kegytemplom szomszédságában megépített és virágokkal díszített oltárnál a megyés főpásztor Böjte Csaba atyával tartott ünnepi szentmisét.