Veresegyház látnivalói

Malom-tó / Tóstrand

Cím Veresegyház Malom-tó 47.649916 N, 19.280640 E
Útvonaltervezés
térkép
Kapcsolat Telefon: 28/385-037 Web: www.vizesveres.veresegyhaz.hu
Június 15-től augusztus 31-ig tart a szezon a veresegyházi Tóstrandon. Egy igazán romantikus helyszínen, a Malom-tavon várja a frissülni vágyókat a strandunk. A strand 1928 óta üzemel, igazi retro érzést nyújt a fürdőzőknek. A fövenyt minden évben friss homokkal újítjuk meg.

A tóból bólyákkal lekerített részen lehet fürödni és ezen kívül egy tó-vízilabda pálya is fel van állítva, amit bárki használhat. A tó többi része a horgászoké és a kacsáké.

A helyszínről: vállfás öltöző, mosdóblokk, szabadtéri strandzuhanyok, étkezési lehetőség
Parkolni a strand területén kívül lehet, a parkoló nem őrzött. A strand a távolsági buszmegállótól sincs messze, és a vonatállomás is csak 1000 méter, érdemes Budapestről is kilátogatni.

A Malom-tó első okleveles említése 1430-ból való. Gátján már a 15. századtól vízimalom működött. A halastóban a halászat mellett rákásztak is, parti nádasát pedig nádtető, nádpadló készítése céljából telente levágták. A 20. század közepéig a tavat állatok (ló, sertés, szarvasmarha) itatására és fürdetésére is használták, télvíz idején jeget termeltek belőle, melyet veremben tároltak.

Nevezetes esemény, hogy 1705 júliusában II. Rákóczi Ferenc seregével Veresegyházon táborozott. További érdekesség, hogy a 18. század végétől Liszt Ferenc zeneszerző nagybátyja, Liszt Ádám bérli a tó halászati jogát a tulajdonos váci püspökségtől.

Élénk fürdőélet a két világháború között alakult ki. A tóstrand 1928-ban nyitotta meg kapuit. Az ideérkező vendégek a tó mellett épült vendéglőben találtak szórakozási lehetőséget. Ebben az időben már pezsgő élet volt Veresegyházon.
1959-re a Pest Megyei Tanács Építőipari Vállalata felépítette a jelenleg is részben látható strandépületet a most is használt strandhíddal együtt.

Malom-tó (Veresegyházi Úszószigetek) Természetvédelmi Terület. Az 1985 óta helyi védelem alatt álló Malom-tavat a Sződrákosi-patak felduzzasztásával hozták létre a középkorban. A duzzasztás következtében a vízszint megemelkedett, és egy nagy kiterjedésű, összefüggő, nádas-sásos úszóláp alakult ki. Az úszólápok nem mások, mint vízen úszó, tőzegtalajú „növény- (nád-, sás-, moha- stb.) szőnyegek”. Az úszólápok fontos szerepet játszanak a vizek természetes öntisztulási folyamataiban. Az úszólápok országos viszonylatban is ritka élőhelyek. Növény- és állatvilágukban magas a ritkaságok aránya. Ilyen például a Malom-tóban gyakrabban szem elé kerülő, fehér ernyős virágzatát nyáron bontó gyilkos csomorika.
Az úszólápok nádasából időnként a nádirigó dalolása („kara-kara-kit-kit”) csendül fel. Ha óvatosan jár az ember, úszó vízisiklót vagy káprázatos tollazatú jégmadarat is megfigyelhet, ahogy a vízből kiálló facölöpről lesi halzsákmányát.

A tó leggyakoribb madara a tőkés réce („vadkacsa”). Tavasszal gyakori látvány, hogy a nádas környezetbe olvadó, barna alapszínű nőstény (tojó) után 5-6 fióka is „pedáloz”. A színpompás, zöldes fejű hímet (gácsért) feltűnő színei miatt könnyebb észrevenni.
Veresegyhazi_Malom_to_1.webp Veresegyhazi_Malom_to_2.webp Veresegyhazi_Malom_to_3.webp