A XIII. század végén épült, a késő román és kora gótikus stílus jegyeit egyaránt magán viselő épületet Aquila János 1377 körül készült freskói tették világhírűvé.
Az elragadó, XIII. századvégi, késő román-kora gót templom távol az országúttól, a ma Paprétnek nevezett területen, az erdő mellé bújva áll immár hét évszázada. 1378-ban a radkersburgi Aquila János festette ki a templombelsőt, teljesen beborítva a falat a Bibliából és a Szentek legendáiból vett ábrázolásokkal. Páratlan értékű freskótöredékek találhatók az egyhajós, tornyos, sokszögű szentéllyel záródó apró templomban.
A reformáció helvét irányzatához csatlakozott tájban a XVII. század elején e templom is a reformátusok használatába kerül.Nemcsak a szentek tiszteletét, de képzőművészeti ábrázolásukat is elvetik: a faliképeket az országos gyakorlatnak megfelelően lemeszelik. III. Károly intézkedéseiben jelentkező XVIII. századi rekatolizálás 1732-ben ugyan visszaadja a templomot a katolikusoknak, ámde a község népe kitart protestáns volta mellett.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Az elragadó, XIII. századvégi, késő román-kora gót templom távol az országúttól, a ma Paprétnek nevezett területen, az erdő mellé bújva áll immár hét évszázada. 1378-ban a radkersburgi Aquila János festette ki a templombelsőt, teljesen beborítva a falat a Bibliából és a Szentek legendáiból vett ábrázolásokkal. Páratlan értékű freskótöredékek találhatók az egyhajós, tornyos, sokszögű szentéllyel záródó apró templomban.
A reformáció helvét irányzatához csatlakozott tájban a XVII. század elején e templom is a reformátusok használatába kerül.Nemcsak a szentek tiszteletét, de képzőművészeti ábrázolásukat is elvetik: a faliképeket az országos gyakorlatnak megfelelően lemeszelik. III. Károly intézkedéseiben jelentkező XVIII. századi rekatolizálás 1732-ben ugyan visszaadja a templomot a katolikusoknak, ámde a község népe kitart protestáns volta mellett.