A Kőszegi-hegység egyik legnépszerűbb kirándulóhelye az 589 méteres Szent Vid-hegy tetején kápolna és környéke. A Velem fölé magasodó hegyek egyik ékköve a fák közül előbújó, fehér falú, bájos kis kápolna, amely ráadásul szép panorámával is megajándékoz minket. A kápolnát gyalog és autóval is könnyen meg lehet közelíteni.
Szent Vitus - vagy más néven Szent Vid - a III. század Olaszországában élő vértanú volt, akit a vendéglősök, táncosok, színészek, sörfőzők, vincellérek, rézművesek és gyógyszerészek védőszentjéntek tartanak. A kápolnát az ő tiszteletére építették a XVIII. század elején, a remetelakkal együtt. Érdemes szemügyre vennünk a copf stílusú szószéket, a Szent Vid szobrot, a mellékhajót és a falakra festett képeket.
A Szent Vid-hegy érdekessége, hogy Közép-Európa egyik legnépszerűbb régészeti lelőhelyeként tartják számon. Már a kőkori ember, valamint az i. e. II. évezredből illír bronzművesek nyomait is megtalálták itt. Az i. e. IV-III. században kelták, később pedig rómaiak vették birtokba a tájat. A bronzkorban ezen a területen egy város állt, melynek lépcsőzetesen kialakított szerkezetét napjainkban is szemügyre vehetjük, ha a kápolna melletti lépcsősoron lesétálunk "egy emeletnyit". A kutatások során feltártak egy római kori őrtornyot, avarok temetkezési helyeit, és egy Árpád-kori védelmi célú erődítményt, melyet még Jurisics katonái is védelmeztek a törökök ellen.
A hely különösen nagy népszerűségnek örvend minden évben június 15-én, a Szent Vid-búcsú napján, és az utolsó szeptemberi vasárnapon, amikor az 1849-es kolerajárványra emlékeznek, valamint októberi gesztenye ünnepén. A kápolnától északnyugat felé indulva az emelkedőn bejárhatjuk a kálvária stációit a hegytetőig. A csúcson esőbeállót és pihenőt is találunk padokkal, asztalokkal és szalonnasütővel. A Szent Vid-hegyen egy emlékmű is található, amely az Országos Kéktúra régi, 1977 és 1989 közötti végpontját jelölte ki, amikor az út Kőszeg felől a vasfüggöny miatt csak a Szabó-hegy–Borha-forrás-útvonalon vezethetett idáig.
Nyitva tartás:
A kápolna belülről csak előzetes bejelentkezéssel látogatható. Török István, gondnok: 94/364-636
(Amennyiben nem elérhető, kérjük, mondd rá a nevedet és telefonszámodat hangpostára, és Török úr vissza fog hívni!)
MEGKÖZELÍTÉS:
Autóval
Autóval aszfaltúton Velemből tudjuk megközelíteni a kápolnát. A Petőfi utcán (a település fő utcája) hagyjuk el a lakott területet, majd a T-elágazásnál balra kanyarodva 2 km után parkolót találunk az út bal oldalán, az egyik kanyarban. Innen érhető el a legrövidebb sétával a célpont.
Tömegközlekedéssel
A Szombathelyről és Kőszegről induló autóbuszokkal Velem, autóbusz forduló megállóhelyig kell utaznunk.
Gyalog
A velemi buszmegállóból a Petőfi Sándor utcán északnyugat felé induljunk a kezdetben együtt futó P és K+ jelzésen, majd az elágazásnál a K+ jelzést kövessük fel a hegyre(1,6 km)!
Az autós parkolóból emelkedő nélkül a K+ és P● jelzéseken kell haladnunk délkeleti irányban (500 m).
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Szent Vitus - vagy más néven Szent Vid - a III. század Olaszországában élő vértanú volt, akit a vendéglősök, táncosok, színészek, sörfőzők, vincellérek, rézművesek és gyógyszerészek védőszentjéntek tartanak. A kápolnát az ő tiszteletére építették a XVIII. század elején, a remetelakkal együtt. Érdemes szemügyre vennünk a copf stílusú szószéket, a Szent Vid szobrot, a mellékhajót és a falakra festett képeket.
A Szent Vid-hegy érdekessége, hogy Közép-Európa egyik legnépszerűbb régészeti lelőhelyeként tartják számon. Már a kőkori ember, valamint az i. e. II. évezredből illír bronzművesek nyomait is megtalálták itt. Az i. e. IV-III. században kelták, később pedig rómaiak vették birtokba a tájat. A bronzkorban ezen a területen egy város állt, melynek lépcsőzetesen kialakított szerkezetét napjainkban is szemügyre vehetjük, ha a kápolna melletti lépcsősoron lesétálunk "egy emeletnyit". A kutatások során feltártak egy római kori őrtornyot, avarok temetkezési helyeit, és egy Árpád-kori védelmi célú erődítményt, melyet még Jurisics katonái is védelmeztek a törökök ellen.
A hely különösen nagy népszerűségnek örvend minden évben június 15-én, a Szent Vid-búcsú napján, és az utolsó szeptemberi vasárnapon, amikor az 1849-es kolerajárványra emlékeznek, valamint októberi gesztenye ünnepén. A kápolnától északnyugat felé indulva az emelkedőn bejárhatjuk a kálvária stációit a hegytetőig. A csúcson esőbeállót és pihenőt is találunk padokkal, asztalokkal és szalonnasütővel. A Szent Vid-hegyen egy emlékmű is található, amely az Országos Kéktúra régi, 1977 és 1989 közötti végpontját jelölte ki, amikor az út Kőszeg felől a vasfüggöny miatt csak a Szabó-hegy–Borha-forrás-útvonalon vezethetett idáig.
Nyitva tartás:
A kápolna belülről csak előzetes bejelentkezéssel látogatható. Török István, gondnok: 94/364-636
(Amennyiben nem elérhető, kérjük, mondd rá a nevedet és telefonszámodat hangpostára, és Török úr vissza fog hívni!)
MEGKÖZELÍTÉS:
Autóval
Autóval aszfaltúton Velemből tudjuk megközelíteni a kápolnát. A Petőfi utcán (a település fő utcája) hagyjuk el a lakott területet, majd a T-elágazásnál balra kanyarodva 2 km után parkolót találunk az út bal oldalán, az egyik kanyarban. Innen érhető el a legrövidebb sétával a célpont.
Tömegközlekedéssel
A Szombathelyről és Kőszegről induló autóbuszokkal Velem, autóbusz forduló megállóhelyig kell utaznunk.
Gyalog
A velemi buszmegállóból a Petőfi Sándor utcán északnyugat felé induljunk a kezdetben együtt futó P és K+ jelzésen, majd az elágazásnál a K+ jelzést kövessük fel a hegyre(1,6 km)!
Az autós parkolóból emelkedő nélkül a K+ és P● jelzéseken kell haladnunk délkeleti irányban (500 m).