A Vasvári Sánc Vaskapu környéki szakaszát a Magyar Millennium alkalmából 2000-ben Vasvár Város rekonstruáltatta, s a Szombathelyi Erdészeti Zrt. mellette létesítette a Vaskapu Parkerdőt. A parkerdőben történelmi tanösvényt járhatunk végig, és megismerhető a gyepvasérc fejtés, a kohászat, illetve egy láthatunk egy középkori mintájú földkunyhót is.
A Vasvári Sánc a korai magyar határvédelem dunántúli szakaszának részeként a Katonák útja védelmére épült fel a 10. század második felében. A föld-fa szerkezetű sáncépítmény mintegy 8 kilométer hosszan futott, és lényegében lezárta a Hegyhát teljes platóját a Vasvár-Győrvár vonalban. Az sáncépítményen eredetileg egyetlen, feltehetően erődített átjáró volt, azon a ponton, ahol a Katonák útja szeli át. Az átjáró a mai napig a Vaskapu nevet viseli, amely részben talán az erődítettségre, de leginkább Vas vármegyéhez fűződő kapcsolatára utalhat. A sánc ugyanis a megye történetében is fontos szerepet töltött be, Vasvárnak, mint vármegyeközpontnak a kijelölésében egyik legfontosabb szempont ugyanis a Katonák útja ellenőrzése és a védelmi vonal megkerülésének megakadályozása lehetett. Megjegyezzük, hogy a török népek mondavilágában a „vaskapu" a birodalom végvidékét jelenti, melyen túl már a gonosz ellenség lakozik.
A Vasvári Sánc egészen a 12. század közepéig használatban volt, funkcióját akkor vesztette el, amikor a nyugati határ mentén felépültek az első kővárak, átvéve a határvédelem és ellenőrzés szerepét. A sáncépítmény maradványai azonban napjainkig megőrződtek szinte teljes hosszúságban, s mint ilyenek a korai magyar történelem kiemelkedő emlékei. A sánc Vaskapu környéki szakaszát a Magyar Millennium alkalmából 2000-ben Vasvár Város rekonstruáltatta, s a Szombathelyi Erdészeti Zrt. mellette létesítette a Vaskapu Parkerdőt. A parkerdőben történelmi tanösvényt járhatunk végig, és megismerhető a gyepvasérc fejtés, a kohászat, illetve egy láthatunk egy középkori mintájú földkunyhót is.
A Vaskapu és a parkerdő gépkocsival is látogatható, a 74-es út Vasvártól délre vezető szakaszán tábla jelzi a megközelítés lehetőségét.
A sánc Vasvártól délre Hegyhátszentpéter és Győrvár határán húzódik a Sárvíz mentéig.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A Vasvári Sánc a korai magyar határvédelem dunántúli szakaszának részeként a Katonák útja védelmére épült fel a 10. század második felében. A föld-fa szerkezetű sáncépítmény mintegy 8 kilométer hosszan futott, és lényegében lezárta a Hegyhát teljes platóját a Vasvár-Győrvár vonalban. Az sáncépítményen eredetileg egyetlen, feltehetően erődített átjáró volt, azon a ponton, ahol a Katonák útja szeli át. Az átjáró a mai napig a Vaskapu nevet viseli, amely részben talán az erődítettségre, de leginkább Vas vármegyéhez fűződő kapcsolatára utalhat. A sánc ugyanis a megye történetében is fontos szerepet töltött be, Vasvárnak, mint vármegyeközpontnak a kijelölésében egyik legfontosabb szempont ugyanis a Katonák útja ellenőrzése és a védelmi vonal megkerülésének megakadályozása lehetett. Megjegyezzük, hogy a török népek mondavilágában a „vaskapu" a birodalom végvidékét jelenti, melyen túl már a gonosz ellenség lakozik.
A Vasvári Sánc egészen a 12. század közepéig használatban volt, funkcióját akkor vesztette el, amikor a nyugati határ mentén felépültek az első kővárak, átvéve a határvédelem és ellenőrzés szerepét. A sáncépítmény maradványai azonban napjainkig megőrződtek szinte teljes hosszúságban, s mint ilyenek a korai magyar történelem kiemelkedő emlékei. A sánc Vaskapu környéki szakaszát a Magyar Millennium alkalmából 2000-ben Vasvár Város rekonstruáltatta, s a Szombathelyi Erdészeti Zrt. mellette létesítette a Vaskapu Parkerdőt. A parkerdőben történelmi tanösvényt járhatunk végig, és megismerhető a gyepvasérc fejtés, a kohászat, illetve egy láthatunk egy középkori mintájú földkunyhót is.
A Vaskapu és a parkerdő gépkocsival is látogatható, a 74-es út Vasvártól délre vezető szakaszán tábla jelzi a megközelítés lehetőségét.
A sánc Vasvártól délre Hegyhátszentpéter és Győrvár határán húzódik a Sárvíz mentéig.