A község templomát 1409-ben említik először, de stílusjegyei alapján a XIII.század második felében épült. 1698-ban csak a falak és a torony álltak, de harangja fából készült haranglábon volt elhelyezve.
1700 táján helyreállították, 1754-ben még déli kapuja volt, kórusa, szószéke fából készült. Mai oltára ekkor már meg volt. A templomot temető vette körül. 1779-ben rossz állapotban levőnek írták le, tornya részben kőből, részben fából.
Keletelt, szentélyében kettős csúcsíves ülőfülke, szentségtartó fülke, az oltár mögött befalazott résablak. Barokk vakolata alatt mindenütt égésnyomok.
Félköríves szentélye, homlokzati tornya is középkori, kívül konzolon nyugszik, belül félpillérekre támaszkodik. Hajója síkmennyezetes.
Oltára hársfából faragott. Dús aranyozott keretben dombormű: Mária mennybemenetele Máriával, angyalokkal. Eredete nem ismert, valószínű a 18. század elejéről származik.
A községben élő hagyomány - amit néhány szerző is átvett -, hogy az egervári várból származik, nem igazolható, nem is valószínű. Hajójában barokk Szent Ferenc és 19. századi Szent Vendel szobor.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
1700 táján helyreállították, 1754-ben még déli kapuja volt, kórusa, szószéke fából készült. Mai oltára ekkor már meg volt. A templomot temető vette körül. 1779-ben rossz állapotban levőnek írták le, tornya részben kőből, részben fából.
Keletelt, szentélyében kettős csúcsíves ülőfülke, szentségtartó fülke, az oltár mögött befalazott résablak. Barokk vakolata alatt mindenütt égésnyomok.
Félköríves szentélye, homlokzati tornya is középkori, kívül konzolon nyugszik, belül félpillérekre támaszkodik. Hajója síkmennyezetes.
Oltára hársfából faragott. Dús aranyozott keretben dombormű: Mária mennybemenetele Máriával, angyalokkal. Eredete nem ismert, valószínű a 18. század elejéről származik.
A községben élő hagyomány - amit néhány szerző is átvett -, hogy az egervári várból származik, nem igazolható, nem is valószínű. Hajójában barokk Szent Ferenc és 19. századi Szent Vendel szobor.