A vásárosdombói Római Katolikus templom és plébánia története messzi múltba tekint vissza. A XVII.századi feljegyzések alapján a templom magányosan, romos állapotban állt régi helyén, pap nélkül. Csak 1712-ben jelent meg benne Rozsgoványi András plébános, aki 1714-ben a pécsi zsinaton képviselte a vásárosdombói Szent Márton püspök tiszteletére szentelt templomot.
A zsinat adataiból kiderül, hogy a falu plébániája egész sor hegyháti község életének központja volt. A XVIII. század elején 25 település tartozott a vásárosdombói plébániához (köztük Dombóvár és Sásd is).
A jelenlegi templomot a török uralom előtti templom helyén építették újjá 1789-ben, mely a török Eszterházy Pál László pécsi püspök idején Péchy János plébános, az Eszterházy család és a helyi hívek aktív részvételével.
A plébánia épületének megfelelő karbantartása azonban elmaradt. Előfordulhat, hogy az akkori plébános hosszabb időn át az istállóban lakott. Majd megépítették az új épületet, amely azonban nem volt elég időtálló, így a XX. század elején szükségessé vált egy új plébánia megépítése. 1906-ban Fájth Lajos plébánossága idején elkészült az új épület.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A zsinat adataiból kiderül, hogy a falu plébániája egész sor hegyháti község életének központja volt. A XVIII. század elején 25 település tartozott a vásárosdombói plébániához (köztük Dombóvár és Sásd is).
A jelenlegi templomot a török uralom előtti templom helyén építették újjá 1789-ben, mely a török Eszterházy Pál László pécsi püspök idején Péchy János plébános, az Eszterházy család és a helyi hívek aktív részvételével.
A plébánia épületének megfelelő karbantartása azonban elmaradt. Előfordulhat, hogy az akkori plébános hosszabb időn át az istállóban lakott. Majd megépítették az új épületet, amely azonban nem volt elég időtálló, így a XX. század elején szükségessé vált egy új plébánia megépítése. 1906-ban Fájth Lajos plébánossága idején elkészült az új épület.