A várpalotai klasszicista stílusban épült zsinagógát sokáig a szomszédos vájáriskola használta, majd az épületet a város felújíttatta, amely 1986-tól kulturális funkciót kapott, s azóta Nagy Gyula Galéria néven, kulturális intézményként működik. Falai között számtalan kiállítás, színházi előadás, hangverseny került megrendezésre. Karzatán Matzon Frigyes szobrászművész hagyatékából rendezett állandó kiállítás látható.
Az épület a korai zsinagógák, közé tartozik, melyeknek építészetére sokkal inkább jellemző a helyi stílustendenciák továbbvitele, mint a XIX. század második felében épülőkre, melyek már egy sajátos, egész közép-kelet Európára jellemző, keleties, romantikus elemekre épülő historizmus jegyében keletkeztek.
Az épület az óbudai zsinagógával szerkezetében, alaprajzi és architekturális megoldásaiban nagyon szoros rokonságot mutat, elválasztja azonban a két épületet az, hogy míg az óbudai zsinagógában a stílusnak egy klasszikusabb és plasztikusabb formálása nyilatkozik meg, addig Várpalotán a romantika kubusos tendenciájára jellemző síkszerűbb falkezelést, leegyszerűsített formai elemeket figyelhetünk meg, mely a késői klasszicista építészetre - és különösen templomépítészetre - Magyarországon általánosan is jellemző.
Az egykori zsinagóga 1839-ben épült, műemlék, 1986 óta az önkormányzat által alapított galériaként működik. 2017 tavaszán megújult az épület és eredeti funkciójának megfelelően előzetes bejelentkezés útján látogatható. A Városi Képző- és Iparművészeti Gyűjtemény, Matzon Frigyes szobrászművész hagyatéka ismét elérhető az épületben.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Az épület a korai zsinagógák, közé tartozik, melyeknek építészetére sokkal inkább jellemző a helyi stílustendenciák továbbvitele, mint a XIX. század második felében épülőkre, melyek már egy sajátos, egész közép-kelet Európára jellemző, keleties, romantikus elemekre épülő historizmus jegyében keletkeztek.
Az épület az óbudai zsinagógával szerkezetében, alaprajzi és architekturális megoldásaiban nagyon szoros rokonságot mutat, elválasztja azonban a két épületet az, hogy míg az óbudai zsinagógában a stílusnak egy klasszikusabb és plasztikusabb formálása nyilatkozik meg, addig Várpalotán a romantika kubusos tendenciájára jellemző síkszerűbb falkezelést, leegyszerűsített formai elemeket figyelhetünk meg, mely a késői klasszicista építészetre - és különösen templomépítészetre - Magyarországon általánosan is jellemző.
Az egykori zsinagóga 1839-ben épült, műemlék, 1986 óta az önkormányzat által alapított galériaként működik. 2017 tavaszán megújult az épület és eredeti funkciójának megfelelően előzetes bejelentkezés útján látogatható. A Városi Képző- és Iparművészeti Gyűjtemény, Matzon Frigyes szobrászművész hagyatéka ismét elérhető az épületben.