Hölgykő vára

A középkori Lövöld királyi erdőőrök faluja a Bakonyerdőben, amelyet 1270-ben kaptak meg több más bakonyi hellyel együtt a Csákok. Határában talán ők építették Hölgykő várát. A XIV. század első felében újból királyi birtok, majd az I. Lajos király által az 1340-es években telepített karthauzi kolostor kapta meg, s az övé volt a középkorban, amelyet kőbányának használtak a karthauziak… A vár ma Városlőd közigazgatási területén fekszik.

A várat először az 1321-ben kiadott oklevél említi, melyben “Heugku” várnagya Zunkur mester, mint királyi megbízott a veszprémi káptalant Jutas birtokába beiktatja. Károly Róbert királyhoz Henrik veszprémi püspöknek 1325-ben írt levelében Heym fia László mester “castellanus de Heugku et comite Bokon”, aki e tisztséget még 1332-ben is betöltötte. Nagy Lajos uralkodása idején Leweld falu és környéke már ismét királyi birtok volt. Igaz, nem sokáig, mert a király 1364-ben Szent Mihály arkangyal tiszteletére kolostort alapított az akkor még Szent Mihály völgyének nevezett Torna-patak völgyében, és a falut a környező birtokkal együtt a karthausi szerzeteseknek adományozta. A kolostor a rendnek ajándékozott Hölgykő várának köveiből épült fel.

Városlőd és Csehbánya között, a Csigahegynek nevezett, megközelítően észak-déli irányú kis hegyvonulat északi végén épült a kb. 30 x 30 méter alapterületű kis vár. Az alacsony, de meredek domb lábánál a Tarna-patak a dombot északra félkörívben megkerülve folyik. A belső vár teljesen elpusztul, csak egy ciszterna maradványa látható. A keleti oldalon a falmaradványok között kivehető a vár egykori bejárata.