Tájház

Vámosmikola látnivalói közé tartozik a Rákóczi utcai 26. számú parasztház, azaz a tájház, illetve az itt elhelyezett néprajzi gyűjtemény. A kis kamrával ellátott háromosztatú ház a XIX., és a XX. század fordulóján épült: elsőházból, tisztakonyhából és hátsóházból áll. A sátortetős épületet cseréppel fedték, szobái padlósak, mennyezete gerendás.

A néprajzi tárgyak és a helytörténeti anyag gyűjtése Mikolán 1970-ben kezdődött Pereszlényi Gyula és Veszelák Ferenc irányításával. A gyűjtőmunka eredményeként 1977-ben megnyílt egy állandó kiállítás a volt járásbíróság épületében. Az önkormányzat 1992-ben megvásárolta a tájház mai épületét, ahol a tárgyi néprajzi anyag kapott helyet. A ház gondnoka ma is Veszelák Ferenc. A tisztaszoba, azaz az elsőház két ablaka az utcára, egyik az udvarra néz. Az első két ablaka alatt egy tulipános láda látható. Ilyenből több is akad a gyűjteményben. Ezeket hajdan a helybeli asztalosok készítették megrendelésre. Az utcára néző ablaknál egy ugyancsak helyben készült támlás lócát helyeztek el, mellette egy újabb kori ruhásszekrény áll, benne a mikolai női viselet néhány darabja. A szoba másik felén a vetett ágyat látni, rajta egy 1907-ben, Nagybörzsönyben készült hímzett ágyterítővel. Az ágy végében áll a bölcső, közelében egy pohárszekrénnyel. A padlón rongyoskaszőnyeg, a gerendára akasztva két szép aratókoszorú látható.

A középső helyiség a tisztakonyha, ahol egykor csikósparhelttel fűtöttek. Itt kapott helyet a szép cserépedény-gyűjtemény: a tányérok, korsók, köcsögök, siranyak gazdag gyűjteménye. Van itt egy stelázsi és néhány fonott háztartási eszköz: szakajtó, kenyeres kosár is. Ugyanitt helyezték el a kisgyermekek részére készült állókát és az ebédlőasztalt.

A hátsóház tulajdonképpen a konyha és a háziipar kellékeinek gazdag tára. Igen bőséges a kenderfeldolgozás eszközeinek gyűjteménye. Van itt egy épségben maradt szátva, több álló és kecske rokka, héhő, gombolyító, guzsaly stb. De akad néhány régi köpülő, krumplinyomó, ivócsanak, vajöntő minta, kovászfa stb. Különös figyelmet érdemel az 1853-ban készült, virágmintákkal és geometriai alakzatokkal díszített mángorló, amely szerelmi ajándék is volt egyben. Itt helyezték el Híró Vilmos hajdani mikolai kádármester 1845-ből megmaradt hatalmas gyaluját, s a gyűjteményben van Boncz József cipészmester régi bőrvágója is. A tájházban sok szép régi fotó is összegyűlt. Ilyen például az a XX. század elején Koritnyicán, Rutkai József fotóműhelyében készült fénykép, amely Nagy Ilonát és Gyenes Erzsébetet örökítette meg mikolai leányviseletben.

A falu szellemi néprajzi anyagát újabban a Koczó József tanár vezette helytörténeti kör diákjai gyűjtik. Van még mit felkutatni, hisz ismerős még errefelé a lucázás, a betlehemezés, a legénybíró-választás, a kiszehajtás és a szüreti felvonulás szokása. A hiedelemlények közül él a boszorkány, a fejetlen ló és a lidércfény emléke.