Vácrátót látnivalói
Nemzeti Botanikus Kert
Hozzászólások
Szalay Norbert
Ez egy csodahely, mindenkinek látnia kell! |
2024-02-03 00:00:00
|
Történeti kert – kerttörténet
A Botanikus Kert nagy szellemi és kultúrtörténeti értéke, hogy egy egykori kastélykertben születhetett meg, amely a XIX. század végére – XX. század elejére hazánk egyik kiemelkedő kertművészeti alkotásává vált. 1871-ben a vácrátóti birtokot az akkori átlagos megjelenésű kastélyparkkal Vigyázó Sándor megvásárolta, s roppant méretű szellemi és anyagi tőkét fektetett a fejlesztésébe: hatalmas földmunkával, hidakkal, szigetekkel, vízeséssel tórendszert és változatos domborzatot hoztak létre, s végül egy olyan hazai szinten egyedülálló dendrológiai gyűjteményes kert jött létre, melynek a századforduló körüli években külföldön is híre ment. A több mint 70 éves Botanikus Kert gyűjteményeinek és arculatának fejlesztése során mindenkor fő szempont történeti kerti jellegének megőrzése.
A Kert emblematikus helyszínei
A Főbejáraton belépve máris az egykori gazdatiszti lakkal, a Tornácosházzal találkozunk, mely a Kert egyik, ha nem a legidősebb épülete. Tovább haladva a Kúria teraszáról elénk tárul a tájképi kertek jellegzetes, elmaradhatatlan eleme, a széles tisztás, a Nagy-rét, amely funkcióját tekintve vizuálisan tágítja a teret. Mögötte a Nagy-tó víztükre és még távolabb a dombra felfutó, változatos fákkal szegélyezett Nagy-vue. Az Iker-tó két medrének ölelésében áll a Kert legismertebb fája, egy idős amerikai mocsárciprus (Taxodium distichum), melyet egyedülállóan sok légzőgyökere tesz igazán különlegessé. Ugyanitt kaukázusi szárnyasdiók (Pterocarya fraxinifolia) hajlanak a víztükör fölé, és kis híd vezet az évszázados fák rejtekében álló, az elmúlást megidéző gótikus stílusú Műromhoz. A legfeltűnőbb és legkedveltebb kerti stíluselem a Vízimalom. Sosem őrölt gabonát, csupán dísznek, a bukolikus hangulat fokozására, illetve kerti pihenőhelynek készült 1890-ben. Átellenben a Sziklaalagút vezet ki egy tóparti padhoz, ahonnan a Sziklás-tó vizét és környezetét szemlélhetjük. Utóbbi kialakításához több mint 12000 óriási sziklát használtak fel a közeli Naszály és Csörög bányáiból. Az egyik öblözetben 15 méter magasból vízesés bukik alá (időszakosan működik).
Négy évszak a Kertben
Minden kertnek ezer arca van, a vácrátótinak is: más-más évszak más-más hangulatot kölcsönöz, de még évszakon belül is az időjárás csodálatos „művésznek” bizonyul, más élményt nyújt zúzmarásan, harmatcseppektől csillogón, hóval fedve vagy épp egy nyári frissítő zápor után.
Kora tavaszi időszakban a természet ébredése a hóvirágok, téltemetők, tőzikék és a kárpáti sáfrányok színes foltjaival kezdődik, majd váltják őket a hunyorok, szellőrózsák, keltikék és tüdőfüvek. Csatlakoznak a korán virágzó cserjék is, a loncok, bangiták, majd az aranycserjék és korai cseresznyék. Látványos a több tíz, és évről-évre egyre több ültetett nárciszfajta nyílása, melyet kis átfedéssel követnek a tulipánok. A madárdaltól zsongó május a legvirágosabb hónap a Kertben: ekkor nyílnak a nőszirmok, rózsaloncok, virágloncok, kányabangiták, virágsomok, zsályák és a bazsarózsák. Nyár elején a jezsámenektől illatos a Kert, ekkortájt van a szentjánosbogarak és szarvasbogarak rajzása is. A nagy meleget könnyebb átvészelni a Liget hűst adó idős fái között, július közepén pedig megjelenik az első lótuszvirág a Nagy-tavon. Az ősz is számos növény virágzását hozza, ekkor a Rendszertani gyűjtemény ágyásai között érdemes nézelődnünk, majd októberben különleges látványosság a lombhullatók levélszíneződése. A Kert téli nyugalma olyan érdekességek megfigyelésére késztet, melyekre nyári időszakban kevesebb figyelem fordul. Ilyen a fák rendkívül változatos kérge vagy egyes cserjék színes ágrendszere. Ekkor van lehetőség a téli madárvendégeink megismerésére is. Különösen szép a hótakaróba burkolózó Botanikus Kert.