Latinovits-Bottlik-kúria

A kastély a Rudnyánszky földbirtokos család idejében épült a 18. században. Elképzelhető, hogy a mai épület az egykori elpusztult kastélynak lehetett az uradalmi épülete. Ezt támasztja alá a Pest megyei levéltári forrás, mely szerint az 1700-as években már reprezentatív kastély állott a dukai Bangor-hegyen, mely valószínűleg leégett. Az 1883-ban készült térképen már csak a mai úrilak látható. 1858-ban Forray Andrásné, gróf Brunszvik Júlia lett a kastély birtokosa. Az ő unokanővére volt Brunszvik Teréz, az első magyarországi óvodák megalapítója, aki 1856-tól haláláig itt élt a vácdukai kastélyban. A kastély további birtokosai: Latinovits Albinné, majd Bottlik János. A műemléki védelem alatt álló épület ezért Latinovits-Bottlik kúria-ként is ismert. Gróf Serényi János 1903-ban vette meg a birtokot, melyet Miklós fia örökölt és itt élt családjával 1945-ig. Ezután a kastély állami tulajdonba került, majd 1957-1994-ig nevelőotthon működött benne. 2004-ben a kastély és a park magánkézbe került, melyet teljes felújítás követett.

A kastély eredetileg barokk stílusú, részben fallal körülvett, szabadon álló, átriumot körülvevő földszintes, négyszög alaprajzú épület. A 19. század első felében klasszicista stílusban bővítették. Szintén keleti tájolású, tehát a mai főutcáról nem látszik az oszlopos homlokzati bejárat. A délnyugati szárny sarkán áll az egykori víztorony, mely a Serényi grófok idejében a vezetékes vizet biztosította a kastélyban.