A váci német város középkori polgársága című régészeti kiállítás a Széchenyi utcai Középkori pincében tekinthető meg, mely Vác középkorban élt polgárainak, az ő mindennapi életüknek állít emléket.
Vác történeti belvárosában évtizedek óta folynak régészeti kutatások. Az 1980-as évek közepétől kezdődően jelentős építkezések kezdődtek a Széchenyi utcában. Az építkezések során zajló feltárás lehetővé tette a Széchenyi utca elődjének, a hajdani Sáros utca helyrajzának rekonstruálását, az előkerült gazdag leletanyag pedig bepillantást engedett a középkori váci polgárság anyagi kultúrájába. 1991-ben nyílt meg a Széchenyi u. 3–7. számú telkeken végzett leletmentés tárgyi emlékeit bemutató „Emlékek a Széchenyi utca múltjából" című kiállítás a frissen feltárt középkori pincében.
A következő jelentős terv, a Széchenyi utca és a Március 15. tér környezetrendezési terve magába foglalta az egykori német polgárság plébániatemplomának teljes körű régészeti kutatását, valamint műemléki bemutatását. 2008–2009-ben a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (ma Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központ) megelőző régészeti feltárást folytatott a kialakítandó mélygarázs területén. Itt a több évszázadon átívelő leletek mellett egy kiemelt művelődéstörténeti jelentőségű, a 14. századra keltezhető faburkolatú pince maradványait is sikerült dokumentálni. Régészeti ásatások folytak a Köztársaság és Káptalan utcákban is. A leletek nyomán kirajzolódó új eredmények új megvilágításba helyezik a város létrejöttéről, építészeti sajátosságairól, lakosságának életéről kialakult korábbi képünket.
2012-ben a Tragor Ignác Múzeum és a volt PMMI munkatársai, a Nemzeti Örökségvédelmi Központ közreműködésével új elemekkel bővítették ki a Széchenyi utca régészeti emlékeit és Vác város középkori szőlőművelését és borászatát bemutató kiállítást.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Vác történeti belvárosában évtizedek óta folynak régészeti kutatások. Az 1980-as évek közepétől kezdődően jelentős építkezések kezdődtek a Széchenyi utcában. Az építkezések során zajló feltárás lehetővé tette a Széchenyi utca elődjének, a hajdani Sáros utca helyrajzának rekonstruálását, az előkerült gazdag leletanyag pedig bepillantást engedett a középkori váci polgárság anyagi kultúrájába. 1991-ben nyílt meg a Széchenyi u. 3–7. számú telkeken végzett leletmentés tárgyi emlékeit bemutató „Emlékek a Széchenyi utca múltjából" című kiállítás a frissen feltárt középkori pincében.
A következő jelentős terv, a Széchenyi utca és a Március 15. tér környezetrendezési terve magába foglalta az egykori német polgárság plébániatemplomának teljes körű régészeti kutatását, valamint műemléki bemutatását. 2008–2009-ben a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (ma Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központ) megelőző régészeti feltárást folytatott a kialakítandó mélygarázs területén. Itt a több évszázadon átívelő leletek mellett egy kiemelt művelődéstörténeti jelentőségű, a 14. századra keltezhető faburkolatú pince maradványait is sikerült dokumentálni. Régészeti ásatások folytak a Köztársaság és Káptalan utcákban is. A leletek nyomán kirajzolódó új eredmények új megvilágításba helyezik a város létrejöttéről, építészeti sajátosságairól, lakosságának életéről kialakult korábbi képünket.
2012-ben a Tragor Ignác Múzeum és a volt PMMI munkatársai, a Nemzeti Örökségvédelmi Központ közreműködésével új elemekkel bővítették ki a Széchenyi utca régészeti emlékeit és Vác város középkori szőlőművelését és borászatát bemutató kiállítást.