Uzsa látnivalói
Szent Lélek Monostor romjai
Az Uzsai család tagjai között feltételezhetjük a kolostor alapítóit, első kegyurait. A kolostor okleveles említését az 1333-as pápai tizedjegyzékből ismerjük, tehát az alapítás ez előtt történhetett. Az épület mérete, elrendezése viszont sokkal korábbi telepítésre nem vall, így az alapítás és építés ideje az 1320-1333. közötti időre tehető. Későbbi történetéről semmilyen adat nem ismert. 1455-ben elnéptelenedett, majd - hasonlóan a tálodi kolostorhoz - ferencesek vették át.
Amikor Gyöngyösi Gergely pálos rendfőnök 1520 körül összeállította a magyarországi pálos kolostorok iratjegyzékét, „Somogy megyén keresztül érkezik Zala megyébe. Az örményesi kolostor után eljut a mai Veszprém megye területére, az enyerei kolostorhoz . . . 1520 körül már elnéptelenedtek a badacsonyi, a kőkúti és a vállusi pálos kolostorok, az uzsa-szentlélekiben és a tálodiban meg ferencesek éltek.” Valóban, a 15. század közepén a pálos szerzetesek elhagyták a kolostort, 20-30 év elhagyatottság után helyükre Ferenc-rendiek költöztek. Ennyi idő alatt a kolostor épületei leromlottak, a ferencesek újjáépítő munkájának köszönhető a ma látható csekély méretű rom… Ádám Iván a 19. század végén leírta és lerajzolta a még álló falakat. 1881-ben mérte fel a területet, akkor még a kolostor északi oldala és gazdasági épületei látszottak. 1970-ben Fehérváry Rudolf és Guzsik Tamás mérte fel a rom még látható részét. A 2000. év nyarán az állagmegóvást előkészítő részleges régészeti kutatásra került sor. A sérült falak kijavítását, kolostor templomának állagmegóvását 2001-ben kezdték meg Thúry László régész irányításával, ásatást nem folytattak. A kőművesmunkák megkezdése előtt az uzsai kőbánya biztosította erőgépek segítségével, valamint kézi erővel a területre bedőlt fák eltávolítását. Azóta a területen más munkálatok nem folytak, így láthatjuk ma az uzsaszentléleki pálos romot…
Amikor Gyöngyösi Gergely pálos rendfőnök 1520 körül összeállította a magyarországi pálos kolostorok iratjegyzékét, „Somogy megyén keresztül érkezik Zala megyébe. Az örményesi kolostor után eljut a mai Veszprém megye területére, az enyerei kolostorhoz . . . 1520 körül már elnéptelenedtek a badacsonyi, a kőkúti és a vállusi pálos kolostorok, az uzsa-szentlélekiben és a tálodiban meg ferencesek éltek.” Valóban, a 15. század közepén a pálos szerzetesek elhagyták a kolostort, 20-30 év elhagyatottság után helyükre Ferenc-rendiek költöztek. Ennyi idő alatt a kolostor épületei leromlottak, a ferencesek újjáépítő munkájának köszönhető a ma látható csekély méretű rom… Ádám Iván a 19. század végén leírta és lerajzolta a még álló falakat. 1881-ben mérte fel a területet, akkor még a kolostor északi oldala és gazdasági épületei látszottak. 1970-ben Fehérváry Rudolf és Guzsik Tamás mérte fel a rom még látható részét. A 2000. év nyarán az állagmegóvást előkészítő részleges régészeti kutatásra került sor. A sérült falak kijavítását, kolostor templomának állagmegóvását 2001-ben kezdték meg Thúry László régész irányításával, ásatást nem folytattak. A kőművesmunkák megkezdése előtt az uzsai kőbánya biztosította erőgépek segítségével, valamint kézi erővel a területre bedőlt fák eltávolítását. Azóta a területen más munkálatok nem folytak, így láthatjuk ma az uzsaszentléleki pálos romot…
További keresési lehetőségek