Csarabos tanösvény

Az Uzsapuszta feletti Lesence-patak száraz völgyének környékén kibukkanó triász korú fődolomittönköt fiatalabb korú rétegek, erősen kisavanyodott miocén homok, kvarckavics és kvarckonglomerát fedi. Az alapkőzet különbözőségének megfelelően élesen eltérő növényzet alakult ki.

A Lesence-völgy peremét képező kavicsdombok az erdő kitermelése után helyenként a talaj erős lemosódása következtében az alapkőzetig leerodálódtak. A keletkezett szélsőséges termőhelyen nyírligetes, szubatlanti, acidofil cserjés jellemző. Helyenként az állandó erózió az avar- és humuszfelhalmozódást megakadályozza és mészkerülő gyeptársulások, pl. a csarabos ill. a hegyi szárazrét jelent meg. A meredek letörésű, mélyen bevágódott eróziós völgyeinek északi oldalán feketeáfonyás csarabos telepedett meg. Alulról gyertyános-tölgyesekkel, mogyorócserjésekel, felülről cseres-tölgyesekkel, mészkerülő tölgyesekkel, molyhos tölgyes bokorerdőkkel és a "kopárfásítás" során telepített fenyvesekkel érintkezik.

A terület flórájának értékes tagja a csarab, mely augusztus végén lila szőnyeggel borítja a kvarckavics dombokat. Ritka sásfaj a dunántúli sás, amely kifejezetten mészkerülő atlantikus faj. A fekete áfonya alacsony cserje, amelynek ez a termőhely a legalacsonyabb előfordulása. A gyakori közönséges nyír mellett megtalálható itt a szőrös nyír is. Az atlanti-mediterrán elterjedésű királyné gyertyája a cseres-tölgyesek homokos foltjain jelenik meg.