A tájház gondolata már évekkel ezelőtt megfogalmazódott a faluban. A feladathoz megvásárolt épület felújítása 2004-ben valósult meg, a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács támogatása révén. A felújított épület végoromfalas, vakolatdíszes, cseréptetős téglaházként épült az 1900-as évek elején, külsejében a klasszicista építészeti stílusnak egy ruszticiált formáját mutatja.
A tájház – az épület építészeti stílusához igazodva – a 20. század eleji, átmeneti korszak polgári-paraszti lakáskultúráját kívánja bemutatni. A bútorok, berendezési tárgyak az elhagyott, üres házba gyűjtéssel, vásárlással kerültek. A ház berendezésének alapját dr. Kerecsényi Edit néprajzkutató alapmunkájában (Kerecsényi Edit: A muramenti horvátok története és anyagi kultúrája) leírtak képezik.
Az 1920-as, 30-as években – hasonlóan más dunántúli falvakhoz – Tótszentmártonban is a módosabb falusiak körében már megjelentek a polgárosultabb bútorok. Ebből a korszakból egy, két ágyból, két éjjeliszekrényből, nagyszekrényből, tükrös szekrényből álló garnitúrát sikerült vásárolnunk a nagyszobába, melyben a módos, polgárosultabb szobabelsőt jelenítjük meg. A bútorok mellett egy szép cserépkályha is díszíti ezt a helységet. A kisebb szobába a hagyományos bútorok kerültek: kék alapon festett mintás (jellegzetesen horvát) komód, sarokpad, keresztlábú asztal, öntöttvas kályha. A konyhát egy úgynevezett csikósparhelt fűti, a jellegzetes 20-as, 30-as évekbeli konyhabelsővel találkozhatunk itt is. Az épület kamrája viszonylag nagy, éléskamra, stelázsikkal és egyéb szükséges használati tárgyakkal berendezve.
A ház az emberek, férfiak, asszonyok, gyermekek élettere, így a tájház berendezésének fontos része a horvát népviseletet bemutató három bábu. A kisebb szobában a ház ura és kislánya fogadja a vendégeket, a nagyszobában a díszes horvát női viseletet csodálhatja meg a látogató.
A Tótszentmártonban élők a mai napig őrzik a festett, kék díszes bútoraikat, a sarokpadokat, a jellegzetes „szentmártoni mintás” szőtteseket, asztalterítőket, törülközőket, ágyterítőket. A községben működő hagyományőrző csoportok tovább örökítik a népviseleti ruhadarabokat, azok szabását, díszítését, a jellegzetes mintakincset. A faluban kicsik és nagyok, gyerekek és felnőttek egyaránt ápolják a hagyományaikat, tudják, a múlt, a jelen és a jövő mindig ölelkezik.
A tájház előzetes időpont-egyeztetés után látogatható.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A tájház – az épület építészeti stílusához igazodva – a 20. század eleji, átmeneti korszak polgári-paraszti lakáskultúráját kívánja bemutatni. A bútorok, berendezési tárgyak az elhagyott, üres házba gyűjtéssel, vásárlással kerültek. A ház berendezésének alapját dr. Kerecsényi Edit néprajzkutató alapmunkájában (Kerecsényi Edit: A muramenti horvátok története és anyagi kultúrája) leírtak képezik.
Az 1920-as, 30-as években – hasonlóan más dunántúli falvakhoz – Tótszentmártonban is a módosabb falusiak körében már megjelentek a polgárosultabb bútorok. Ebből a korszakból egy, két ágyból, két éjjeliszekrényből, nagyszekrényből, tükrös szekrényből álló garnitúrát sikerült vásárolnunk a nagyszobába, melyben a módos, polgárosultabb szobabelsőt jelenítjük meg. A bútorok mellett egy szép cserépkályha is díszíti ezt a helységet. A kisebb szobába a hagyományos bútorok kerültek: kék alapon festett mintás (jellegzetesen horvát) komód, sarokpad, keresztlábú asztal, öntöttvas kályha. A konyhát egy úgynevezett csikósparhelt fűti, a jellegzetes 20-as, 30-as évekbeli konyhabelsővel találkozhatunk itt is. Az épület kamrája viszonylag nagy, éléskamra, stelázsikkal és egyéb szükséges használati tárgyakkal berendezve.
A ház az emberek, férfiak, asszonyok, gyermekek élettere, így a tájház berendezésének fontos része a horvát népviseletet bemutató három bábu. A kisebb szobában a ház ura és kislánya fogadja a vendégeket, a nagyszobában a díszes horvát női viseletet csodálhatja meg a látogató.
A Tótszentmártonban élők a mai napig őrzik a festett, kék díszes bútoraikat, a sarokpadokat, a jellegzetes „szentmártoni mintás” szőtteseket, asztalterítőket, törülközőket, ágyterítőket. A községben működő hagyományőrző csoportok tovább örökítik a népviseleti ruhadarabokat, azok szabását, díszítését, a jellegzetes mintakincset. A faluban kicsik és nagyok, gyerekek és felnőttek egyaránt ápolják a hagyományaikat, tudják, a múlt, a jelen és a jövő mindig ölelkezik.
A tájház előzetes időpont-egyeztetés után látogatható.