Hadik-kastély

Tornanádaska legjelentősebb emléke a ma gyógypedagógia nevelőintézetként működő középkori eredetű, 18.-19. században barokk stílusban átalakított Hadik-kastély.

A domboldalban épült, ma U alaprajzú kastély középrésze foglalja magában a középkori épületet, az alagsorban nagyméretű dongaboltozatos teremmel.

A középkori falakra az 1790-es években a gróf Gyulay család építtetett barokk stílusú épületszárnyat: emelettel, árkádos oldalfolyosóval bővítették, és manzárdtetővel fedték be. A gróf Hadik család 1890-ben bővítette ezt a nyugati szárnnyal (földszintjén kocsiáthajtóval), a régi és az új épületszárny csatlakozásánál az udvarszegletben négyzetes torony is épült.

A belsőben változatos terek és a faburkolatú lépcsőház őrzi a XIX. század emlékét. Mint egy második emeletnyi magasságban kettős, domborműves kő címerpajzsok örökítették meg a birtokos gróf Gyulay- és gróf Hadik családok - mint építtetők - emlékét.

A határ menti települést átszelő útról, a vasútállomás melletti sorompónál kell letérni. Mintegy 300 métert haladva egészen a kapu előtti kis tóhoz jutunk. Itt parkolhatunk. A kastély nem látogatható, amire hatalmas tábla hívja fel a figyelmet.

A Bódva völgyében, egészen a szlovák határ közelében található az Árpád-kori Tornanádaska település. A mészkőhegység oldalára felkúszó falu rendkívül szép látványt nyújt.

A község első írásos említése 1235-ből származik. A falu egykori neve Nádasd, mely a Bódva folyó kiöntéseiben elszaporodott nádról kapta a nevét. A Torna név az egykori vármegye nevéből származik, melyet 1905-ben nyeri el.

A falu a 17. század végén a Gyulay család birtokába kerül, ekkor már egy megerősített udvarház áll a kastély mai helyén. Az épületet a Gyulay család idejében alakítják át barokk kastéllyá. 1793-ban itt száll meg Robert Townson világutazó, aki később kiadott könyvében már megemlékezik a településről.

A kastély középső része magába foglalja az egykori középkori épületet. A középkori épületre egy barokk stílusú épületszárnyat emelt a Gyulai család az 1790-es években. Az épületszárnyat árkádos oldalfolyosóval bővítették és manzárdtetővel fedték le. 1879-ben a kastély új tulajdonosa már a Hadik család. Hadik János 1890-ben jelentős mértékben átépíti a kastélyt neobarokk stílusban. Az épület ekkor nyeri el ma is látható formáját. Ekkor kerül kiépítésre a régi és az új épületszárny találkozásánál a kastély négyzetes alakú tornya is.

A hegyoldalban fekvő természetvédelmi védettséget élvező kastélyparkjában olyan fakülönlegességek találhatók, mint mamutfenyő, cirbolyafenyő és kaukázusi jegenyefenyő. A kastély parkja Hadik János idejében épült meg. Az egykori tulajdonos a kastélypark kiépítéséhez távoli országok ritka növény- és fakülönlegességeit telepítette le, a park építéséhez pedig elismert külföldi szakembereket kért fel. A mai napig több mint 200 értékes külföldi növény- és fafaj honosodott meg a kastély parkjában. A kastélypark stílusában az nagyobbrészt az angol kertészeti irányzatokat tükrözi, de a kastély előterében és díszudvarán kialakított mértani formákkal a francia kertművészeti stílusokat egyaránt ötvözi. A kastély 7 hektáros parkja ma része az Aggteleki Nemzeti Parknak.

A kastélyban kisegítő iskola és nevelőotthon működik.