A Redl-birtok mellett áll a neogót stílusban megépült Szent Anna templom. A budavári Mátyás-templom kicsinyített változatának tartják. Noha hiányzik a Béla-torony, a főtorony sem nyolcszögletű, csak négyszög-keresztmetszetű, kevesebb az oldalszentély és a csipkézet is szerényebb, vonalaiban mégis jogos a hasonlóság.
A kápolna 1905-ben készült el. Egy helyi legenda szerint a bárónak egy cigányasszony megjósolta, hogy amint elkészül a templom, a báró meg fog halni. Egyesek ezzel magyarázzák, hogy az építkezés miért húzódott 1893-tól.
A kisvárosi legenda szerint, amikor 1905-ben elkészült a templom és feltették a torony-keresztet, a báró holtan rogyott össze. A történet a valóságban nem ilyen komoly, egyedül a halálozási év a pontos. És ha már a helyi történeteknél tartunk: állítólag a karzat mellvédje itáliai faragott frigyládák oldalából készültek.
A helyiek szerint a „tompai Mátyás-templom” sekrestye ajtajához szükséges faanyag egyenesen a Szentföldről érkezett olajfából készült. A kegyúrnak arra is gondja volt, hogy XVI. és XVII. századi ereklyetartókkal és olaszországi vitrázsokkal gazdagította a helyi eklézsiát. A Rédl család a templomot nem kizárólag saját céljára készítette, a környező tanya-világ lakói is ide jártak misére.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A kápolna 1905-ben készült el. Egy helyi legenda szerint a bárónak egy cigányasszony megjósolta, hogy amint elkészül a templom, a báró meg fog halni. Egyesek ezzel magyarázzák, hogy az építkezés miért húzódott 1893-tól.
A kisvárosi legenda szerint, amikor 1905-ben elkészült a templom és feltették a torony-keresztet, a báró holtan rogyott össze. A történet a valóságban nem ilyen komoly, egyedül a halálozási év a pontos. És ha már a helyi történeteknél tartunk: állítólag a karzat mellvédje itáliai faragott frigyládák oldalából készültek.
A helyiek szerint a „tompai Mátyás-templom” sekrestye ajtajához szükséges faanyag egyenesen a Szentföldről érkezett olajfából készült. A kegyúrnak arra is gondja volt, hogy XVI. és XVII. századi ereklyetartókkal és olaszországi vitrázsokkal gazdagította a helyi eklézsiát. A Rédl család a templomot nem kizárólag saját céljára készítette, a környező tanya-világ lakói is ide jártak misére.