Magyarország legrégibb, még ma is működő kékfestő műhelye az 1810-ben alapított Tolnai Kékfestő Műhely. Napjainkban az eredeti hagyományokat követve dolgoznak a hatodik generációként Horváth Tiborné (Nagy Mária) és Horváth Tibor kékfestő népi iparművészek, a hetedik generációként pedig Reha Erika és Horváth Balázs kékfestő népi iparművész.
A kékfestés egy rezerveljárású textilfestés, ami azt jelenti, hogy a textileket először egy szigetelőmasszával (“papp”) mintázzák, majd csak ezután festik kékre. A “papp” megvédi a mintázott területet a kék festéktől, így azokon a helyeken az anyag fehér marad. A kékfestő anyagok mintáját tehát az eredeti fehér szövet színe adja, nem pedig a festék. Ez különbözteti meg a kékfestő anyagokat a többi mintás textiltől, amiket “direktnyomással” készítenek, tehát az előre színezett anyagokra nyomják festékanyaggal a mintát. A “papp” receptje minden műhely családi titka, aminek elkészítését generációról generációra adják tovább.
A tolnai műhely különlegessége, hogy a mai napig a régi 11 tonnás mángorlóval, két mintázó állvánnyal („sasi”) és négy festőkáddal(„küpa”) működik. Kizárólag a régi családi mintafákat használják, amelyből több mint ötszáz darab áll rendelkezésükre. Magyarországon évtizedek óta kihalt mesterség a kékfestő nyomóminta-készítő, így ezek a mintafák pótolhatatlan darabjai történelmünknek. A mai kor igényeit figyelembe véve nemcsak pamut és lenvászon anyagokat, hanem hagyományos kékfestő technológiával – Magyarországon egyedülálló módon- egyéb természetes anyagokat, mint például selyemkendőket, sálakat, szatén anyagokat, bőrt, pólókat és farmereket is festenek. Az általuk készített kékfestő anyagok 2015-ben a Berlini Divathéten is megjelentek.
A Népi Iparművészeti Tanács által zsűrizett, saját tervezésű, egyedi termékeikkel számos kiállításon, bemutatón vesznek részt itthon és külföldön egyaránt. A műhely szerepel az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség nemzeti listáján, valamint az UNESCO Emberiség Szellemi Kulturális Örökségének reprezentatív listáján is.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A kékfestés egy rezerveljárású textilfestés, ami azt jelenti, hogy a textileket először egy szigetelőmasszával (“papp”) mintázzák, majd csak ezután festik kékre. A “papp” megvédi a mintázott területet a kék festéktől, így azokon a helyeken az anyag fehér marad. A kékfestő anyagok mintáját tehát az eredeti fehér szövet színe adja, nem pedig a festék. Ez különbözteti meg a kékfestő anyagokat a többi mintás textiltől, amiket “direktnyomással” készítenek, tehát az előre színezett anyagokra nyomják festékanyaggal a mintát. A “papp” receptje minden műhely családi titka, aminek elkészítését generációról generációra adják tovább.
A tolnai műhely különlegessége, hogy a mai napig a régi 11 tonnás mángorlóval, két mintázó állvánnyal („sasi”) és négy festőkáddal(„küpa”) működik. Kizárólag a régi családi mintafákat használják, amelyből több mint ötszáz darab áll rendelkezésükre. Magyarországon évtizedek óta kihalt mesterség a kékfestő nyomóminta-készítő, így ezek a mintafák pótolhatatlan darabjai történelmünknek. A mai kor igényeit figyelembe véve nemcsak pamut és lenvászon anyagokat, hanem hagyományos kékfestő technológiával – Magyarországon egyedülálló módon- egyéb természetes anyagokat, mint például selyemkendőket, sálakat, szatén anyagokat, bőrt, pólókat és farmereket is festenek. Az általuk készített kékfestő anyagok 2015-ben a Berlini Divathéten is megjelentek.
A Népi Iparművészeti Tanács által zsűrizett, saját tervezésű, egyedi termékeikkel számos kiállításon, bemutatón vesznek részt itthon és külföldön egyaránt. A műhely szerepel az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség nemzeti listáján, valamint az UNESCO Emberiség Szellemi Kulturális Örökségének reprezentatív listáján is.