Tokaji Múzeum

Tokaj város szívében, egy szervezeti egységben, de két épületben várja az érdeklődőt a Tokaji Múzeum. A két merőben eltérő kiállítási technikát alkalmazó múzeum, jól kiegészítik egymást. Míg a Világörökségi Bormúzeum a XXI. század eszközeit felhasználva aktív szemlélődésre invitálja a betérőket, a Tokaji Múzeum az elmélázó, sétáló múzeum hagyományos légkörét biztosítja. Kellemes kikapcsolódás, garantáltan gazdag élményanyag várja a város - de akár írhatjuk azt is, hogy Tokaj-Hegyalja -, története iránt érdeklődők.

A Tokaji Múzeum (Bethlen Gábor út 5.) 1985 májusától fogadja itt a látogatókat, de a gyűjtemény bemutatása, múzeumi élete, sokkal régebben kezdődött. 1962-ben a görög-keleti templom lett első otthona, majd 1974-ben a templom épületével szemben, egy több száz éves borpincébe került át a tokaji bor történetét bemutató anyag. Végleges helyére, Tokaj főterén álló görög kereskedőházba, már egy minden múzeumi feltételnek megfelelő Tokaj város történetével, régészetével kibővült, vegyes tematikájú gyűjtemény került.

Az egyemeletes, rendkívül igényesen megszerkesztett, szépen tagolt lakóházat 1790 táján a görög eredetű Karácsony család építette, majd a 19. században a Szaszaráthok tulajdonába került, akik szintén a legjelentősebb tokaji kereskedőfamíliák közé tartoztak. Az épület belső tereinek némelyikét páratlan értékű falfestmények díszítik. Az földszinti dolgozószoba panorámafestése például olyan hatást kelt, mintha a szemlélő a kétszáz évvel ezelőtti Tisza-parton sétálna.

A kereskedőlét fényűzése az avatatlan szem számára is minduntalan visszaköszön: a homlokzati középrizalitban kialakított emeleti nagyterem a kor jellegzetes copf ornamentikáját sajátos keleti ízekkel vegyíti. A parapet fölötti pászmákban egzotikus, kaftános, turbános figurák vonulnak.
A múzeumi épület szépségéhez a kiállítások is „felnőttek”. Sokszínűségük részletgazdagon árnyalja a város és környezetének évezredes történetét, és még annál is többet nyújtanak...

A hegyaljai hagyományoknak megfelelően a hajdani lakóház alatt kiterjedt pincerendszer húzódik, a pinceágakat bejárva a szállításra váró hordók katonás rendje, a különféle prések, a szüret eszközei és az aszúszem-válogató hívja fel magára a figyelmet.

A helyi növényekkel betelepített, egyben szabadtéri kőtárként funkcionáló udvar pihenésre csábít. Itt felfrissülve a földszinti két kiállítótérbe folytatható a múzeumlátogatás, ahol megelevenedik Tokaj flórája és faunája, és a sokak előtt ismeretlen, hajdan volt tokaji vár története, feltárásának régészeti leletanyaga.

Enteriőr szobák az első emeleten engednek betekintést a kereskedőcsalád mindennapi életébe, a szalon melletti helységek pedig Béres Béla tokaji esperes-plébános által összegyűjtött, majd 1981-ben a múzeumnak adományozott egyedi egyházgyűjteményi, liturgiai, használaton kívüli tárgyaknak adnak teret. Az így létrejött tárlatban változatos tárgyegyüttes reprezentálja az észak-magyarországi barokk egyházművészetet (festmények, korpuszgyűjtemények, iparművészeti anyag), míg a mintegy másfélszáz darabot számláló iparművészeti jellegű, liturgikus tárgyegyüttesek a hazai bizánci emlékanyagról adnak átfogó képet.

Igazi látványosságnak ígérkezik az érdeklődők előtt újonnan megnyitott padlástér. Különlegessége a középen elhelyezkedő, több elhúzásból összehozott kémény, mely szoborszerű szépségében tárul a belépő elé. A zegzugok között kialakított járószinten a történelmi Magyarország egész területét lefedő néprajzi kiállítás tekinthető meg. A bemutatásra került szuszékek, kerámiák, textilek és népi használati tárgyak látványtára a kutatók számára is egy valódi „kincsespadlás”
Tokaj város sokszínű kulturális életének sarokköve a Tokaji Múzeum. A Világörökségi Bormúzeummal kiegészülve pedig egyedülálló látványosság.