Szent Család templom

A tófej-lórántházi templom alapítójának, Séllyey Teréz családjának története 1666-ig vezethető vissza. Néhai Séllyey János, aki Söjtörön lakott, 1666-ban kapott nemesi rangot. Leszármazottai közül többen láttak el közigazgatási szolgálatot. Voltak köztük, jegyzők főügyészek, fiskálisok, jogtanácsosok. A családok a nekik adományozott birtokon takarékosan, józanul gazdálkodtak, így a későbbi leszármazottak is biztos vagyonnal rendelkeztek. Jellemző volt a családra a hazafiasság, a szegényekkel szembeni jószívűség és a vallásosság. Mindig szeretettel ragaszkodtak ősi, századokon keresztül bírt birtokukhoz, Lórántházához.

Séllyey Teréz (1863-1937) a templomalapító, utolsó sarja volt a régi, tekintélyes Séllyey családnak. Ősei által ráhagyott vagyonával ő is ritka energiával, hozzáértéssel, takarékos gazdálkodással bánt, és azt a gyakran bizony nehéz gazdasági viszonyok között is teljes egészében megőrizte, az Isten dicsőségére, hogy őseinek, különösen pedig szeretett testvérének, Pálnak emlékére maradandó alkotást hagyjon az utókorra: a lórántházi templomot.A gelsei illetőségű Séllyey Teréz kizárólagos birtokában lévő ingatlanból alapítványt hozott létre “Séllyey Alapítvány” néven. Úgy rendelkezett, hogy az alapítványi birtokon – elsősorban a főegyházmegyei hatósággal egyetértésben – római katolikus TEMPLOM lesz építendő.Az alapító Séllyey Teréz a templom építését az alapítvány kötelességévé tette. Azért, hogy az érintett községek lakói minél előbb intenzív lelki gondozásban részesülhessenek, 1933 januárjában elkezdték az előkészítő munkálatokat.

Az építési munkák júliusra annyira előrehaladtak, hogy sor kerülhetett az ünnepélyes alapkőletételre. Az alapkő elhelyezése ünnepi szentmise keretében történt. A szertartást PEMH JÓZSEF zalaegerszegi apátplébános végezte, és ő volt az ünnepi szónok. Ez ma is különös büszkeséggel töltheti el a plébánia hívőit, hiszen Pemh József évekkel később az ország hercegprímása lett, s Mindszenty József néven ismerjük.

Az alapkőletétel után intenzíven folyt az építkezés. A munkákat Major Lajos uradalmi intéző fáradhatatlan buzgósággal és hozzáértéssel irányította. Nagy segítségére volt munkájában felesége, aki elsősorban az építkezésen dolgozó mesterek, munkások, az ünnepségeken megjelent vendégek ellátásában jeleskedett. A lakosság segítő munkája sem maradt el. A nagy összefogás eredménnyel járt.

Isten kegyelméből 1933. október 15. napjára a templom elkészült.

Felszentelését Krisztus Király ünnepére, október 29-re tűzték ki, a szentelésre gróf Mikes János szombathelyi megyéspüspököt várva, aki az egész építkezést figyelemmel kísérte.

Miután a templomot felszentelték, lelkész is került a faluba. Október 30-án megérkezett Dr. Klemm Kálmán, az első lelkipásztor, aki az első szentmisét november 1-én mutatta be. A papot a nép szívesen fogadta, és megindult a templomban a hitélet. Lelkesült rajongással látogatták Isten házát, és különösen annak örültek, hogy a községben is beindult a hitoktatás, melyet eddig a pap a hatalmas körzet miatt képtelen volt végezni. A lelkipásztor az uradalomban kapott lakást. A plébánia építése csak jóval később, 1942. június 25-én kezdődött meg Gruber Imre tervei alapján, Tornyos József plébános idejében. 1942 decemberére készült el, és a plébános 1943 januárjában birtokba vette az épületet. A gazdasági épületek csak ezután, több év távlatában, folyamatosan készültek el.