Helytörténeti Gyűjtemény

Egy modern város született – életmódváltás a dél-borsodi térségben
Tiszaújváros Borsod-Abaúj-Zemplén megye déli részén, a dél-borsodi mezőségben fekszik, a Sajó torkollásához közeli területen. Tipikus folyó menti vidék, melynek széles árterén morotvák, parti hátságok, erek, fokok, zsombékosok váltják egymást. Az ártéri gazdag növény- és vadvilág, a Tisza által táplált termőföldek, valamint az alföldi klimatikus viszonyok kedvező feltételeket biztosítottak elődeink megtelepedéséhez.

A kiállítás bevezető részében a település történetének rövid bemutatása után bepillantást nyerhetünk egy XX. századi szederkényi tisztaszoba belsejébe.

A mai város történetének előzményeit eleveníti meg a következő blokk. A térségben az ipari bázis megteremtése a hőerőmű telepítésével kezdődött, majd ennek előnyeit kihasználva egy vegyipari kombinát alapításával folytatódott.
1955-ben, a Tiszai Vegyi Kombinát építésével párhuzamosan megkezdődött az ipari létesítmények építéshez szükséges munkaerő lakáshoz juttatása.

Az első bérlakásokat 1957 folyamán adták át a gyárban alkalmazásban állók számára, akik a falusi környezetben megszokott tárgyaikat fokozatosan elhagyták, és az új lakhely, a városi életmód által diktált normák szerint rendezték be otthonaikat. Az életmód változása a hatvanas évek közepén kezdődött, melyet jól reprezentál a kiállításon bemutatott bérlakás belsője is.
A kiállításon továbbhaladva egy hagyományos május elsejei felvonulás résztvevői - transzparenseket vivő gyári dolgozók, úttörő és kisdobos egyenruhába öltözött gyerekek - között találhatjuk magunkat.

A település - köszönhetően a II. ötéves terv nagyszabású beruházásainak, mint például a TVK szomszédságában felépülő Tiszai Kőolajipari Vállalat (1977) beindulásának - a gyárak fejlődésével egyenes arányban fejlődött, s habár nagysága nem érte el a városokét, az Elnöki Tanács 1966. március 31-én Tiszaszederkényt várossá nyilvánította. 1970. április 22-én, Lenin születésének 100. évfordulóján a település a Leninváros nevet vette fel és viselte egészen 1991. február 1-jéig. A következő tárlóban e két eseményt igazoló díszes oklevél mellett a látogatók megtekinthetik a 60-as, 70-es évek mozgalmi életének relikviáit is.

A rendszerváltást követően a demokratikusan választott önkormányzat első intézkedései közé tartozott a város nevének Tiszaújvárosra történő változtatása, illetve a szocializmust idéző régi leninvárosi utcanév-táblák lecserélése.
A felmerülő igények nyomán az 1980-as évek második felében lázas családi házas és templomépítési hullám indult meg, s tart mind a mai napig. Az általunk bemutatott kertvárosi enteriőr híven tükrözi a modern, info-kommunikációs vívmányok elterjedését, az életmód újabb változását.

A kiállítás utolsó egységében kaptak helyet az elmúlt évek dokumentumai, sport és kulturális emlékei.