Római katolikus templom

1789-1813 között épült a korábbi templom helyén. A tetőre 1828-ban új fatornyocskát raktak. 1937-ben restaurálták és bővítették a templomot, újjáépítették a különálló haranglábat. A falu magaspontján, egy kis domb tetején áll az egyhajós , mennyezetes templom, klasszicizáló stílusjegyekkel. Nyugati oldalán a bejárat felett toronnyal. A toronysisak harangszerű kialakítású. A templomkertben fém-üveg szerkezetű különálló harangtorony, grotta és feszület is áll.

A templom titulusa: Szentháromság, oltárképét, valamint a templomban található falfestményeket Takács István festőművész festette 1969-ben a tiszatardosi hívek adományából. A templomtorony 1991-ben épült fel, előtte a templomnak nem volt tornya sohasem, egyedül a történeti részben egy kis fatornyocskát említenek, de az is megsemmisült. A templom harangjai régen egy fából készült haranglábon álltak, amely elhasználódott, helyette építették fel a ma már üresen álló acélból készült haranglábat.

A templomtorony megépítése kapcsán Temesi István plébános áldozatos munkája figyelemre méltó, a '60-as évek közepétől egészen 1993-ig volt a település plébánosa, több évtizeden keresztül itt élt a plébánián, itt tevékenykedett. A toronyban található tábla tanúsága alapján Szabó Margit, Majoros Miklós és a tiszatardosi hívek adományából Temesi István plébánossága idején épült fel 1991-ben.

A templomtoronyban 2 harang lakik, az acél haranglábból ekkor kerültek fel a harangok a toronyba. A kisharangot 1773- ban, a nagyharangot 1926-ban öntötték. Az idősebbek elmondása alapján a II. világháború előtt 3 harangja volt a templomnak, a legkisebb lélekharangot a II. vh-ban rekvirálták, így maradt a jelenleg is meglévő 2 harang. Az épület tömegképzése, építészeti részletei értékesek.