Római katolikus templom

Középkori építészetünknek hazánkban a török hódoltság pusztításainak következtében az Alföldön maradt legkevesebb emléke, és ezért a kisszámú fennálló román stílusú vagy gótikus épület e területen, még ha szerényebb méretű vagy kiképzésű is fokozott jelentőségű számunkra.

Ezek sorába tartozik a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszasüly község gótikus plébániatemploma is, amelynek művészettörténeti értékére már a XIX. század végén műemlékvédelmünk egyik megalapítója, Ipolyi Arnold felfigyelt és Magyar műtörténeti tanulmányaiban így emlékezik meg róla: „A Tiszánál ellenben, hol annyi veszett, csak a sülyi kis gót templomot ismerjük, hasonlóan csúcsívezte érdekes tsillag- vagy hálószövedék gerinczezetével.”

1925-ben a Műemlékek Országos bizottsága az akkori plébános kérésére Szőnyi Ottóval megvizsgáltatta a templomot, és jelentése alapján a magyar műemlékek lajstromába felvette. A templom első szakszerű ismertetése felmérési rajzokkal és fényképpel ifj. Lux Gézától a Technika c. folyóirat 1943. évi 5. számában jelent meg. Az ismertetésben már szerepel a templom szentélyének 1925 után feltárt három csúcsíves ablaka, de további kutatás lehetőségének hiányában a szerző csak a szentélyt tartotta gótikusnak, míg a templom többi részét barokk építésűnek.

A templom alaposabb tanulmányozására és kutatására az 1971-ben végzett tatarozás adott alkalmat.

A templom a falu főutcáját szegélyező teleksor mögött, a XIX. századi szabályozás során kialakított Tiszameder töltésének tövében emelkedik. Az épület külső megjelenése igénytelen. A helyreállítás előtt teljesen tagolatlan, keletelt templomtesten az azonos szélességű és magasságú hajó és szentély határát csak az oldalhomlokzatok alig észrevehető, csekély törése jelezte. A tagolatlan templomtest tömegének igénytelen hatását a hajót és a szentélyt egybeolvasztó, alacsony hajlásszögű, szürke rombuszpala fedésű tetőzet is fokozza. Az épület gótikus eredetére-különösen támpillérek hiányában-csak a szentély sokszögű záródása és három csúcsíves ablaka utalt a külsőn.

Alaprajzát tekintve a templom hajója 8,7 méter széles, enyhén trapezoid alakú, mivel déli oldala 12,9m, és ezért a szentély nyugati diadalívvel megnyitott fala nem az oldalfalakra merőlegesen zárja le. A hajó és a szentély főtengelye (hossztengelye). az oldalfalakhoz hasonlóan kb.4-50-os szöget zár be egymással. A diadalív falára merőlegesen épült szentély a nyolcszög három oldalával zárul le, teljes külső hossza a diadalív falát is hozzászámítva, kb. 10 m, szélessége a hajóéval azonos. Északi oldalán kis, félnyeregtetős sekrestye áll.