Református templom

A helység a Tiszának köszönhette az életét is, de a végzetét is. Az 1800-as évek közepén már a község partjait mosta a folyó, és amikor 1865-ben megépítették a gátat, a település az ártéren rekedt. Ekkor döntöttek lakosai arról, hogy az ófalutól 4 km-re keletebbre költöznek, a töltésen túlra. Így lett az egyutcás faluból kétutcás, szalagtelkes újfalu. 1865-ben nemcsak házaikat, hanem a templomot is átköltöztették az új helyre.

A ma is látható templomhoz a régi köveit és tégláit is felhasználták. Az 1872-re felszentelt istenháza még torony nélküli volt. Elsőtornyát 1917-ben bontották le és csak 1946-ban sikerült a jelenlegi 25 méter magas tornyot felépíteni. A kerecsenyiek a tornyot csak így emlegetik: amelyik lekvárból készült. Ugyanis a háború után pénz hiányában a hívek terményeiket, állataikat és szilvalekvárjukat cserélték építőanyagra.

A tiszakerecsenyi református templom tornyában két harang lakik. A délidőben megszólaló 5 mázsás harangot az Ung megyei Kisgejőcön öntötte Egry Ferenc mester, 1927-ben.