Evangélikus templom

A református többségű Tiszaföldváron a gyorsan erősödő és jelentős számú hívet tömörítő evangélikus gyülekezet a Németalföldről és a mai Szlovákia területéről letelepedett, ágosai hivvallású ősök létesítették. 1807-ben építettek magunknak templomot a Podmaniczky család támogatásával. A torony és harang nélküli egyszerű temploma volt evangélikus iskola helyén állt. 1833-ban emeltek haranglábat, a harangokat pedig úgy öntették, hogy hangjuk harmonizáljon a református templom harangjának hangjával. Az első templom 1829-ben súlyosan megrongálódott, a délkeleti fala kidőlt. Helyreállították, majd az új templom megépülése után a feleezeti iskolának és a kántor-tanítói lakásnak adott otthont.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc előtt gyűjtött adományok elvesztek, de a hívek 1853-ban újra megkezdték az új templom feképítésének szervezést. A késő klasszicista stílusban épült evangélikus templomot 1855-ben emelték fel. 1860. október 21-én szentelték fel.

A tiszaföldvári evangélikus gyülekezet hívei 1945-47-ig élénk gyülekezeti életet éltek. Az államosítások során a helyi egyházközösség elvesztette minden vagyonát. A templom és a paplak kivételével minden ingatlanjukat kisajátította az állam. Ez a gyülekezet erejének csökkenését is jelentette. Az 1990-es évek elejére a folyamatos karbantartás és felújítás híján a templom épülete pusztulásnak indult.

Az újjáépítés 1992-ben indult a Műemlékvédelmi Felügyelőség hozzájárulásával. Az oltárképet Szabados Géza restaurálta. Megszépült a lelkészház és az imaterem is.