Andrássy-kastély

A historizáló stílusú kastély Meinig Arthur építész tervei alapján épült 1886 és 1890 között, Magyarország miniszterelnöke és az Osztrák-Magyar Monarchia első külügyminisztere, gróf Andrássy Gyula megbízásából. A terveket határozottan felügyelő grófot a Loire-menti kastélyok ihlették, amelyeket az 1848-as forradalom és szabadságharc utáni száműzetése során látogatott meg.
A gróf 1890-ben bekövetkezett halálakor a kastély már készen állt, csak a belső berendezés és a park kialakítása maradt fiára, a kastély örökösére: ifjabb Andrássy Gyula grófra.

A kastély
Az aszimmetrikus tömegképzésű, historizáló épület a Tisza holtágára kifutó, nagy kiterjedésű parkban áll. Az U alaprajzú épület négy sarkán egy-egy torony emelkedik, a délnyugati és az északkeleti sarkon kerek, az északnyugati és a délkeleti sarkon szögletes. Az északi homlokzat közepét toronyszerű rizalit, a főbejáratot lépcsőtorony hangsúlyozza.
Egyik előképe az 1884-ben elkészült Ferdinand de Rothschild angliai kastélya, Waddesdon Manor lehetett, a másik Maintenon kastélya, a tornyok formája és homlokzati tagolásuk alapján. Ez a Magyarországon addig csak kevés példán megjelenő stílus a tiszadobi kastély nyomán vált népszerűvé. (Például e stílusban alakították át a nagykárolyi Károlyi-kastélyt, a rumi Kornis-kastélyt és a stomfai Károlyi-kastélyt.) A tiszadobi Andrássy-kastély Meinig Arthur egyik főműve, és a magyarországi historizáló kastélyépítészet egyik legkarakteresebb alkotása. A kastély különlegessége, hogy a 4 évszaknak megfelelően 4 bejárata, az év 12 hónapjának megfelelően 12 tornya, 52 hetének megfelelően 52 szobája és 365 napjának megfelelően 365 ablakszeme van. Az épület művészeti értékét jelentősen növeli, hogy 1910-ben ide helyezték át a Rippl-Rónai tervezte Andrássy-ebédlőt, amely Róth Miksa csodálatos üvegablakával a kastély egyik fő látványossága.

A főlépcsőház és a földszinti reprezentatív térsor
A földszint eredetileg két fő helyiségsorra tagolódott, melyek L alakban fordultak egymás felé. A kastély nyugati felén a grófi lakosztály, a keleti nagyobb részén a reprezentatív teremsor kapott helyet.
Az Andrássyak címere a főbejárat fölötti színes ablakokon látható, a terrazzo padlóburkolat közepén a márványmozaik oroszlán címerállatuk a hatalmat, az erőt jelképezi. Innen indul a 2,7 méter széles, vörösmárvány lépcső a magasföldszintig, ahonnan fafaragásos, háromkarú tölgyfalépcső vezet a felső emeletekre.
A lépcsőház-toronyból nyíló téglalap alaprajzú, rabic hálóboltozatos hall északi falának közepén gótikus-reneszánsz kőkandalló áll, homlokán a felirat "Fidelitate et Fortitudine" (hűséggel és bátorsággal). Archív felvételek igazolják, hogy az egész kastély, de különösen a hall falait és egész belső terét műkincsek sokasága díszítette.
Ugyancsak a földszinten található a 110 m2-es nagyszalon, nyugati felén a teraszra, keleti felén zárterkélyre léphetünk ki. Falain alacsony lambéria fut körbe, déli falán nagyméretű tölgyfa kandalló áll. Stukkódíszes mennyezete hullámformájú keretben többféle virágot ábrázol. A látogató innen, a nagy szalon irányából közelíthette meg a grófi lakosztályt, ahonnan egy ajtón át a dolgozószobába léphetett. Innen nyílt a "Hímestorony-aljba" rejtett könyvtárkabinet és az egykori grófi hálószoba, amelyhez márványburkolatú fürdőszoba is tartozott. A nagy szalonból lehet megközelíteni a stukkódíszes mennyezetű egykori zongoratermet, majd az ún. fekete ebédlő, s utána a "Törcsvári-torony" aljában a reggeliző szobának használható télikert következett. A téli kertet kibővítve később idekerült a híres budapesti Andrássy-ebédlő, amelynek szecessziós berendezését és színes ablakait Rippl-Rónai József tervezte. A felülvilágítós helyiséget színes ólomüveg ablak világítja meg, berendezése egységesen szecessziós stílusban készült. Az így kialakult nagy területű, 77 m2-es terem lett a nagyebédlő.

A park, a természeti környezet
A kastély szépségét fokozza csodálatos környezete, a folyók és holtágak menti ártéri és galéria erdők sokszínűsége. Parkját északról 500 hektáros, ősfás gazdasági erdő határolja. A kastély parkja nyolc hektár alapterületű. Egyedülálló nevezetessége a tiszafákkal határolt, középkori liliom rajzolatú bukszus labirintus, benne a Fadrusz János tervei alapján készült Lányszöktetés című szoborral. Valaha a kastély teljes szélességében, így a sövénykert szélességében, nyiladék vezetett az erdőn át a Tiszáig. A vadaskert 1945 után erdészeti kézbe került, a nyiladékot beültették, a kastély körül számos új épület foglalta el az egykori romantikus park helyét.

A kastély rekonstrukciója
A kastély helyreállítása hosszú éveken át, az Észak-Alföldi Operatív Program keretében zajlott, s Magyarország egyik legnagyobb volumenű kastély rekonstrukciója volt.