Várdomb

A várdomb és környéke első lakói a korai neolitikumban (újkőkor) telepedtek meg. A kezdetben lapos löszfennsíkon telepük néhány elszórt házból, s körülöttük gödrökből állhatott. Az ezt követő két évezredből emberi településre utaló régészeti lelet nem került elő.

Az első állandó települést egy Észak-Dunántúl felől kelet felé terjeszkedő nép alakította ki. A fennsíkot keleti harmadánál mély árokkal vágták át, leválasztva a Tiszától és mocsaraktól védett részt a kevésbé védhető magaslattól.

A várra 4,5-5 m magas sáncot emeltek, erre egy fa erődítményt építettek, melyet a következő két és fél ezer év természetes eróziója teljes egészében elpusztított. Katonai védelmi jelentőségét már a tatárjáráskor elvesztette. A török hódoltság idején még lakóhelyként használták, majd teljesen eltűntek a központi területen sejthető épületek.

Jelenleg az eredeti dombnak mintegy fele, 0,22 ha látható.