Barátlakásoknak a tihanyi Óvár északi, 20-30 méteres meredek bazalttufafalába, az Orosz-kőbe faragott, egykor emberi lakhelyül szolgáló helyiségeket nevezzük. Ez a Kárpát-medencében, sőt egész Közép-Európában az egyetlen, viszonylag épségben fennmaradt remetetelep.
I. András király feleségével, a kijevi Anasztáziával együtt keleti papok és szerzetesek is érkeztek Magyarországra. Egy csoportjukat az Óvár keleti oldalába, a bazalttufába vájt barlangokban telepítette le az alapító. A hely elnevezése még: Oroszkő és Petra. A barlangmonostor (hivatalosan perjelség) védőszentje Szent Miklós püspök volt, aki mint patrónus leggyakrabban a vízközeli települések esetében fordul elő (pl.: Fertőszentmiklós, Gyergyószentmiklós, Liptószentmiklós). A Tihanyi-félszigeten így nyugati (bencés) és keleti szerzetesek éltek együtt: találkozóhely volt Kelet és Nyugat között. A barlangmonostor a XIV. század közepe táján néptelenedett el.
Az üregek kutatásával sokan és sokszor foglalkoztak. 1913-ban kényelmes feljáró utat készítettek hozzájuk. 1984-ben régészeti és geológiai feltárást végeztek, melynek során több csontváz is előkerült. 1994-ben a sziklafalat és a még meglevő cellákat stabilizálták.
Napjainkban már csak 3 épen megmaradt üregről szólnak a leírások. 1983-ban még 7 mesterséges üreget sikerült Eszterhás Istvánnak azonosítania a Leánylakásokkal együtt, amelyek eredetileg szintén a remetetelephez tartoztak néhány kutató szerint. Az, hogy eredetileg mennyi lehetett a számuk máig ismeretlen. Bél Mátyás (1737) körülbelül 10-ről ír. Dornyay Béla 1942-es ásatásakor 9 cellát és 8 kisebb fülkét talált, melyek később megsemmisültek.
A ma már ismeretlen üregek sziklaomlások miatt semmisülhettek meg. Dornyay Béla 1942-es ásatásakor 9 cellát és 8 kisebb fülkét talált, melyek később megsemmisültek. A ma már ismeretlen üregek sziklaomlások miatt semmisülhettek meg.
A barátlakások a kikötőből érhetők el, tábla is jelzi az irányt. Az első helyiség a legfontosabb, itt egy megemelt szentélyt és egy kőoltárt is találni, továbbá egy sírhely maradványát.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
I. András király feleségével, a kijevi Anasztáziával együtt keleti papok és szerzetesek is érkeztek Magyarországra. Egy csoportjukat az Óvár keleti oldalába, a bazalttufába vájt barlangokban telepítette le az alapító. A hely elnevezése még: Oroszkő és Petra. A barlangmonostor (hivatalosan perjelség) védőszentje Szent Miklós püspök volt, aki mint patrónus leggyakrabban a vízközeli települések esetében fordul elő (pl.: Fertőszentmiklós, Gyergyószentmiklós, Liptószentmiklós). A Tihanyi-félszigeten így nyugati (bencés) és keleti szerzetesek éltek együtt: találkozóhely volt Kelet és Nyugat között. A barlangmonostor a XIV. század közepe táján néptelenedett el.
Az üregek kutatásával sokan és sokszor foglalkoztak. 1913-ban kényelmes feljáró utat készítettek hozzájuk. 1984-ben régészeti és geológiai feltárást végeztek, melynek során több csontváz is előkerült. 1994-ben a sziklafalat és a még meglevő cellákat stabilizálták.
Napjainkban már csak 3 épen megmaradt üregről szólnak a leírások. 1983-ban még 7 mesterséges üreget sikerült Eszterhás Istvánnak azonosítania a Leánylakásokkal együtt, amelyek eredetileg szintén a remetetelephez tartoztak néhány kutató szerint. Az, hogy eredetileg mennyi lehetett a számuk máig ismeretlen. Bél Mátyás (1737) körülbelül 10-ről ír. Dornyay Béla 1942-es ásatásakor 9 cellát és 8 kisebb fülkét talált, melyek később megsemmisültek.
A ma már ismeretlen üregek sziklaomlások miatt semmisülhettek meg. Dornyay Béla 1942-es ásatásakor 9 cellát és 8 kisebb fülkét talált, melyek később megsemmisültek. A ma már ismeretlen üregek sziklaomlások miatt semmisülhettek meg.
A barátlakások a kikötőből érhetők el, tábla is jelzi az irányt. Az első helyiség a legfontosabb, itt egy megemelt szentélyt és egy kőoltárt is találni, továbbá egy sírhely maradványát.