Zichy-Harvey-kastély

Tetétlen 1815-ben a Zichy grófok egyik ágának (Zichy Ferenc) tulajdonába került, akik felpezsdítették a falut. Hatvanholdas parkot alakítottak ki, 1840-ben új, klasszicista kastélyt építtettek és az egykori csillagvizsgálót felújították, melyben kápolnát hoztak létre.

Sok településtől eltérően a tetétleniek mindig a magukénak érezték a falu központjában lévő kastélyt. Az épület és a benne lakók soha nem a hatalmat és az elnyomást testesítették meg, hanem mint munkahelyet teremtők és munkaadók éltek a köztudatban.

1861-69-ig Zichy Lipót birtokolta a kastélyt, majd fia, Géza örökölte azt. Liszt Ferenc, mikor 1884. őszén csaknem három hetet Tetétlenen töltött, mint a félkarú zongoraművész, Zichy Géza grófnak, egykori tanítványának vendége, ebben a házban lakott. A nagy zongoraművész sokáig nem akarta művészetével gyönyörködtetni a tetétlenieket. Helyette inkább komornyikjával együtt erősen fogyasztotta a konyakot, illetve az érmelléki bakart, melyet még jobban szeretett. Hangverseny megtartásához csak elutazása előtti napon kapott kedvet. Erre a nem mindennapi eseményre a gróf meghívta a környező falvak úri családjait. A hangverseny fénypontja a mester és a gróf által közösen eljátszott Rákóczi induló volt. Itt tartózkodásának emlékére két fenyőfát is elültetett a zeneszerző.

Liszt Tetétlenen még egyszer játszott, közvetlenül elutazása előtt, mikor már a kocsi várta, egy búcsúszót improvizált. Ígérte, hogy megint eljön Tetétlenre, de mielőtt az ünnepelni tudó tetétleniek ismét köszönthették volna meghalt.

1880-ben a kastélyt historizáló stílusban átépítették, és egy új, neobarokk szárnyat építettek mellé. A kastélyt 10 évvel később renoválták Storno Ferenc tervei alapján.

A Zichy-birtokot az örökös, Zichy Géza-Lipót megromlott anyagi helyzete miatt 1930-ban parcellázták, egy részét a kastéllyal együtt Lilian Harvey német filmszínésznő vette meg. A fogyókúrareklám-filmcsillag egészen a harmincas évek végéig élt ott, állandó témát adva a debreceni és fővárosi lapoknak. A színésznő utoljára 1939-ben járt a tetétleni birtokán. A világháborúban a kápolnát kifosztják, ezt később, 1971-ben le is bontják.

A II. Világháború után a kastély a település tulajdonába kerül, gyógyszertár, vegyesbolt és szolgálati lakás költözik falai közé. Később kultúrházként működött, 2001-ben pedig a település eladta egy magántulajdonosnak. Mai állapota sajnos eléggé lehangoló, ugyanis az önkormányzat úgy adta magántulajdonba, ha felújítják, de ez eddig nem történt meg, e miatt látogatni sem lehet. A kastély udvarán áll egy tölgyfa ami a település egyik jellegzetes jelképe. A fát, amely több száz éves, benevezték a tanúfák programjába.

Egykori épületei közül többet is felfedezhetünk a kastély környékén, így az istállót és néhány cselédlakást. A parkban közel a kastélyhoz, egy völgy által elválasztva, mely halastó volt, látható még egy nevezetes épület, az un. "Liszt Ház", ahol a család vendégeit szállásolták el. Liszt Ferenc itt tartózkodásának 100. évfordulóján emléktáblát avattak fel. A kertjében még ma is áll a Liszt-fa, mely alatt a zeneszerző szívesen pihent.

Az épületen az utcáról is látható új szárny eredeti formájában maradt meg, míg régi szárnya nagyrészt elveszítette díszítését, alakját. A főhomlokzatból erőteljes nyolcszögletű középrizalit lép ki a fal síkjából, melyet nyolcszögletűből kiképzett ötszögű, önálló tető fed. A rizalit tengelyében találjuk az egyenes záródású, felülvilágítóval megépített ajtót. A rizalit egyenes záródású, alul kettőzött tábladíszes nyílászáróit fenn törtívű barokk párkány zár, melynek tükrében rokokó kagylódíszítés látható. Sarkai armírozottak. Bal oldalán találjuk az egykori félköríves kiképzésű bejárati részt, melyhez portikusz kapcsolódott.

A tetétleni kastélyhoz számos anekdota kötődik. A Komáromy család a kastély mellett csillagvizsgálót épített, hogy behatóbban tanulmányozhassa az égboltot. Nem is eredménytelenül, ugyanis több tudományos mű is íródott, így például a "Üstökös csillagokról". A család leszármazottját és egyben örökösét viszont kevésbé érdekelte a csillagászat, és egy másik, örökösen változó, és máig felderítetlen "tudományágnak" hódolt: a nőknek.

Az ifjabbik Komáromy a vizsgáló felszerelést egy zsibárusnak eladva kéjlakot rendezett be az épületben. Azért, hogy a vendégei nehogy idő előtt távozzanak az orgiáról, lebontatta a lépcsőt, és egy csigaszerkezettel húzta fel a vendégeket a toronyba. A hancúrozás hangja messze ment, a falubéliek ezért csak "ördög tanyának" nevezték a helyet.

Később a Zichy-család kezébe került a kastély, és a csillagvizsgáló épülete. Ez utóbbiban – nehogy a "történelem" megismételje önmagát – kápolnát alakítottak ki.