Tétszentkúti római katolikus templom

A rábaközi kisközség Győr-Sopron megyéhez és a Győri egy- házmegyéhez tartozik.
1715-ben, mondja a történeti hagyomány, egy császári katona, Ailert Keresztély azt álmodta, hogy betegségéből a téti erdő forrá- sánál gyógyul meg. Álma valóra vált. Gyógyulása után a forrás mellett egy kis kápolnát építtetett, s a Segítő Szűzanya (Mariahilf) képének egy másolatát helyezte el benne.

Csodás gyógyulásának híre indította el a búcsújárásokat, s a folytatódó imameghallgatások révén vált Tétszentkút a Rába- köz népének egyik búcsújáró helyévé.

A szentkúti kápolnában a csodás forrás közvetlenül az oltár alatt volt. Beomlás veszélye miatt a századfordulón betemették, azóta kiszáradt.

A búcsújáró kápolnát mindig Tét plébániájáról látták el. A kápolna nagyszámú zarándokot vonzó fő búcsúja Mária neve- napján (szeptember 12-én) van. A templom búcsúját Páduai Szent Antal ünnepén (június 13) tartják.

A szentkúti templom 1715 és 1744 között épült ki mai formájá- ban. A rokokó főoltáron a Segítő Szűzanya kegyképe fölött van a patrónus szent, Páduai Szent Antal megkoronázott képe. Az oltár két oldalán Szent István és Szent László királyok szobrai áll- nak. A kegyképen Máriát és a kis Jézust is ezüst koronával ékesí- tették. Különösen figyelemre méltó a szentélyt a hajótól elvá- lasztó rokokó rács, a régi magyar vasművesség remeke.

Különös, hogy az ezüst fogadalmi ajándékokat nem itt, hanem a múlt század elején (1818) épült téti plébániatemplomban láthatjuk. A XVIII-XIX. század fordulójáról származnak. Téten született Kisfaludy Károly (1788-1830), a korai magyar reformmozgalom egyik vezéralakja.

Tét vasúton megközelíthető a Győr-Pápa vasútvonalon, köz- úton pedig a Győr-Pápa közti 83-as főúton. A közút áthalad Téten és érinti a Szentkutat is.