Tájház

A sokorói építészeti stílust a néprajz újabban önálló kisalföldi házvidékként emlegeti. Legszebb példái éppen a Sokoró vidékén, többek között Tényőn találhatók meg.

A tájház hagyományosan soros alaprajzú, helyiségei csak a konyhán át közelíthetők meg. A szoba – konyha – szoba – kamra – istálló – pajta felépítésmód általános a XVIII. század végi Sokoróalján.

A tájház berendezése a XIX. század második felét idézi, betekintést ad a pannonhalmi egyházi nagybirtok erdeiben és szőlőiben dogozó, a zsellértelken élő család életébe. A tiszta szoba faragott bútorai, szalma- és háncsfonatos ülőkéjű székei, hatalmas búboskemencéje, cserépedényei, a maguk készítette szőttesek egyszerűséget, tisztaságot sugallnak, a megélhetésükért keményen dolgozó emberek világát tükrözik.

A Tájháznak nincs állandó nyitvatartása, az önkormányzattal kell egyeztetni a megtekintésről.