Harangtorony

A teret, melyet 1946-ban neveztek el Országgyűlés térnek, a pestis járvány miatt Tatán 1510-ben tartott országgyűlés tette nevezetessé.

II. Ulászló (1490-1516) király kevés megszakítással az egész nyarat városunkban töltötte. Itt volt a királyi udvartartás és ide hívták össze az országgyűlést is.
A mai kapucínus templom és rendház előtti téren ülésező országgyűlést maga a király vezette. A tanácskozáson országos méltóságok (pl. Bakócz Tamás, esztergomi hercegprímás és Perényi Imre nádor kétszáz főnyi lovas kísérettel), külföldi uralkodók (a pápa, a lengyel, a francia, a török, Velence) követei vettek részt.

Augusztus elején Tatát is elérte a járvány, ezért a király Komáromba, majd a hónap végén Nyitrára vonult vissza, s az országgyűlés feloszlott. Az Esterházy-család tulajdonában levő mezőváros, tóvárosi terén 1763-ban Éder József ácsmester, Fellner Jakab barátja, építette fel a nyolcszögletű, zsindelyfedésű, deszkaborítású haranglábat.

Az I. világháborúig a haranglábban elhelyezett harangokkal harangoztak temetéskor. Ugyanis a 18. század végén és a 19. század elején a későbbi honvéd laktanya és az iskola helyén volt a temető. A háború alatt a harangokat leszerelték és beöntötték. A négy fióktetőbe órát helyeztek el.