A Gerecse hegység egyik páratlan szépségű völgyében 30,5 hektáron láthatóak az arborétum impozáns fás szárú növényei.
Előzményei az 1910-es évek elejéig nyúlik vissza, amikor az Eszterházy birtok hozzá értő szakemberei megfigyelték a domborzat és a vízfolyás adta helyi éghajlat kedvező hatásait és vörösfenyők telepítésével kísérleteztek. Az összefüggő lomberdőkkel, ligetes tisztásokkal borított, sziklás vékony termőrétegű hegyoldalakkal, a völgyben művelt területekkel tarkított Gerecse hegységben fenyőerdőt nem találunk. Az elültetett vörösfenyők mégis kiválóan fejlődtek.
1953-ban a Magyar Tudományos Akadémia pályázatot hirdetett idegen (exota) fafajokkal történő kísérletekre. A telepítés helyét keresve találtak rá a Bocsájtó völgyben égre törő nyitvatermőkre. Tudományos módszerekkel felmérték a területet: mikroklímája megfelelt a fenyőféléknek is.
1955-ben kezdtük a telepítéseket. A fajok elegyetlen és elegyes csoportjait 77 kisebb-nagyobb parcellába ültettük. Nem a nagy fajgazdagság megteremtése volt a cél, hanem az erdészeti jelentőségű és esztétikai élményt nyújtó fajok és változatok telepítése.
A völgyön átfutó Hidegkúti –forrás vizét összegyűjtő patak útjába gátat építettünk és két tavat létesítettünk a kedvező éghajlat fenntartása érdekében.
Az élőfa gyűjtemény jelenleg közel 300 féle fa és cserje közössége.
Az 1951, 60-as években telepített fák mára jelentős méreteket értek el, és impozáns látványt nyújtanak. Az országban egyedülálló módon több fenyőféléből kisebb erdőt láthat az, aki ellátogat ide, valamint tulipánfák, nyírek, vasfák, égerek, kőrisek, juharok, diók stb. több változata is megtalálható az arborétumban.
Kertünk a Madárdalos Agostyáni Arborétum jelzőt viseli, mert területén 71 madárfaj költése, 110 madárfaj megjelenése vált ismertté. Natura 2000, különleges rendeltetésű madárvédelmi terület.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Előzményei az 1910-es évek elejéig nyúlik vissza, amikor az Eszterházy birtok hozzá értő szakemberei megfigyelték a domborzat és a vízfolyás adta helyi éghajlat kedvező hatásait és vörösfenyők telepítésével kísérleteztek. Az összefüggő lomberdőkkel, ligetes tisztásokkal borított, sziklás vékony termőrétegű hegyoldalakkal, a völgyben művelt területekkel tarkított Gerecse hegységben fenyőerdőt nem találunk. Az elültetett vörösfenyők mégis kiválóan fejlődtek.
1953-ban a Magyar Tudományos Akadémia pályázatot hirdetett idegen (exota) fafajokkal történő kísérletekre. A telepítés helyét keresve találtak rá a Bocsájtó völgyben égre törő nyitvatermőkre. Tudományos módszerekkel felmérték a területet: mikroklímája megfelelt a fenyőféléknek is.
1955-ben kezdtük a telepítéseket. A fajok elegyetlen és elegyes csoportjait 77 kisebb-nagyobb parcellába ültettük. Nem a nagy fajgazdagság megteremtése volt a cél, hanem az erdészeti jelentőségű és esztétikai élményt nyújtó fajok és változatok telepítése.
A völgyön átfutó Hidegkúti –forrás vizét összegyűjtő patak útjába gátat építettünk és két tavat létesítettünk a kedvező éghajlat fenntartása érdekében.
Az élőfa gyűjtemény jelenleg közel 300 féle fa és cserje közössége.
Az 1951, 60-as években telepített fák mára jelentős méreteket értek el, és impozáns látványt nyújtanak. Az országban egyedülálló módon több fenyőféléből kisebb erdőt láthat az, aki ellátogat ide, valamint tulipánfák, nyírek, vasfák, égerek, kőrisek, juharok, diók stb. több változata is megtalálható az arborétumban.
Kertünk a Madárdalos Agostyáni Arborétum jelzőt viseli, mert területén 71 madárfaj költése, 110 madárfaj megjelenése vált ismertté. Natura 2000, különleges rendeltetésű madárvédelmi terület.