Fehérvizi-láp

A Sió medrének mélyítésével a vízszint csökkent, és a Balaton déli öblözetei is száradásnak indultak.
A mélyebben fekvő részek, ott, ahol egész évben megmarad a nedvesség, lápokká váltak.
Bennük a lecsapolás óta eltelt közel másfél száz évben értékes növény- és állatfajok telepedtek meg.
A nyáron is nedves tocsogókban fehér tündérrózsa, sárga vízitök és ugyancsak fehér virágú békatutaj díszlik a sárga virágú közönséges rence és a fehéres békaliliom társaságában. A hínárosokat széles sávban sásosok és nádasok veszik körül.
A Fehérvízi-láp legértékesebb élőlényei a madarak.
A Kis-Balaton újbóli elárasztásáig a Balaton környékén csak ezen a területen maradtak meg a nagyobb termetű gémféléink, a hófehér tollruhájú nagy és kis kócsag, a szürke és a vörös gém, valamint a bakcsó.
Még ma is közel 120 madárfaj költ, vagy időszakosan tartózkodik itt. Két lápfolt, a Nekota és a Martinos szigorúan védett, költési időben még a szakemberek sem látogathatják, a többi terület szabadon látogatható.