A gótikus stílusú műemlék református templom a Kossuth u. 15. sz. alatt áll. A nagyméretű, egyhajós, egytornyos, keletelt, XV. századi épületet részben a Várdayak és a velük rokon Báthoryak építtették; 1798-ban és 1812-ben átalakították. 1796-ban szentélyét a hajóval egyenlően kibővítették. A keleti végén akkor kezdték építeni a 45,5 méter magas új kőtornyot, 1798-ra készültek el vele, a XIX. század végén pedig késő barokk stílusban megújították. Déli oldalát késő barokk stílusú előcsarnokkal bővítették, a terméskőből faragott bejárat felett ma is ott díszlik teljes épségében a Báthory család címere: farkát szájába fogó sárkány, közepén három hegyes sárkányfoggal.
A templom eredeti, XV. századi ajtaja figyelemre méltó ritkaság, mert alig maradt meg Magyarországon ilyen ajtó: 127 cm széles, 253 cm magas, egyetlen tölgyfából készült erős vaspántokkal és díszes zárral. A néphagyomány szerint párját, a nyugati ajtót valamelyik év húsvét vasárnapján a befagyott Tisza folyón át elvitték Debrecenbe.
A templombelsőben, az északi falon 1981-ben feltárt, a XV. században festett gótikus freskók láthatók: középen a megfeszített Krisztus Szűz Máriával és Szent Jánossal, nyugatra a sárkányt épp megölő Szent György, a másik oldalon Szent Mihály arkangyal mérleggel a kezében. A templom szószéke a XV. századból, barokk stílusú karzata a XVIII. századból való. A torony nagyobb harangját 1826-ban öntette az egyház. Ebbe volt öntve a régi kisebb harang. 1881. június 23-án a villám belecsapott a toronyba és nem csak a harangokat olvasztotta meg részben, hanem a tornyot elhamvasztotta és az ledőlt.
Érdekesség, hogy Tarpa külterületén még a XVIII. század végén is látszottak a pálos szerzetesek zárdájának nyomai.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A templom eredeti, XV. századi ajtaja figyelemre méltó ritkaság, mert alig maradt meg Magyarországon ilyen ajtó: 127 cm széles, 253 cm magas, egyetlen tölgyfából készült erős vaspántokkal és díszes zárral. A néphagyomány szerint párját, a nyugati ajtót valamelyik év húsvét vasárnapján a befagyott Tisza folyón át elvitték Debrecenbe.
A templombelsőben, az északi falon 1981-ben feltárt, a XV. században festett gótikus freskók láthatók: középen a megfeszített Krisztus Szűz Máriával és Szent Jánossal, nyugatra a sárkányt épp megölő Szent György, a másik oldalon Szent Mihály arkangyal mérleggel a kezében. A templom szószéke a XV. századból, barokk stílusú karzata a XVIII. századból való. A torony nagyobb harangját 1826-ban öntette az egyház. Ebbe volt öntve a régi kisebb harang. 1881. június 23-án a villám belecsapott a toronyba és nem csak a harangokat olvasztotta meg részben, hanem a tornyot elhamvasztotta és az ledőlt.
Érdekesség, hogy Tarpa külterületén még a XVIII. század végén is látszottak a pálos szerzetesek zárdájának nyomai.