Tar települést elhagyva, a Csevice-forrásoktól tovább haladva a sárga jelzésen juthatunk el Fenyvespusztára a mintegy 4 ha nagyságú Tuzson arborétumhoz.
TÖRTÉNETE
A fagyűjtemény megalapítója dr. Tuzson János egyetemi tanár, aki kísérleti céllal hozta létre a gyűjteményt. Kutatásai során elsősorban a fás növények szövettanával, növényföldrajzi és ősnövénytani vizsgálatokkal foglalkozott. Elsőként végzett szövettani összehasonlító vizsgálatokat az ipolytarnóci ősfenyő kovásodott fatörzsével kapcsolatban (meghatározása alapján nevezték el a fatörzset Pinus tarnociensis-nek). Emellett csemeteneveléssel és növénynemesítéssel, valamint gyógynövényekkel is foglalkozott. Elsősorban a gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata) és a piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea) termesztésével kísérletezett. Az utak mellett még most is előforduló rózsatövek a rózsaolaj nyerésére irányuló kísérleteire emlékeztetnek.
A fenyvespusztai erdőbirtokot 1925-ben vásárolta, ebből a területből választotta ki a patakparton a gyűjtemény helyét. 1927-1928-ban az erdőállomány letermelésével és talajfeltöréssel kialakított területen elsősorban örökzöldek telepítésével és szaporításával foglalkozott. Drótkosárban, földlabdával hozatta az egzóta fajokat távoli országokból. A második világháború után az erdőgazdaság tulajdonába került a terület, aki a különböző facsoportokat összekapcsolva, a közöttük lévő területeken csemeteneveléssel foglakozott.
Az arborétumot jelenleg az Egererdő Rt. kezeli, az egykori Fenyvespuszta területén erdészeti erdei iskolát hoztak létre és több közösségi rendezvénynek ad otthont a terület.
NÖVÉNYZETE
Lucfenyő (Picea abies), vörösfenyő (Larix decidua), erdei fenyő (Pinus sylvestris), oregoni hamisciprus (Chamaecyparis lawsoniana) és vöröstölgy (Quercus rubra) csemetéket neveltek itt. 1970-ben a csemetenevelés teljesen megszűnt, a felszabadult parcellákat a fent említett fajokon kívül szelídgesztenyével (Castanea sativa) és jegenyefenyővel (Abies alba) ültették be.
A mára még megmaradt fafajokból említést érdemel a közel 70 éves, kb. 300 cm törzskerületű atlaszcédrus (Cedrus atlantica), melyről pár évvel ezelőtt egy nagyobb ága lehasadt. A balzsamfenyő (Abies balsamea), a Colorado-fenyő (Abies concolor), a kaukázusi jegenyefenyő (Abies nordmaniana), a bérci fenyő (Pinus montana), az oregoni hamisciprus (Chamaecyparis lawsoniana) facsoport, a szürke dugászfenyő (Pseudotsuga menziesii var. caesia) és zöld duglászfenyő (Pseudotsuga menziesii) facsoport, valamint a japán juhar (Acer palmatum) több példánya.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Magyarország legnagyobb arborétuma, a Szarvasi Arborétum Szarvas határában, a Holt-Körös partján terül el 82 hektáron.Gróf Bolza Pál a Körösök szabályozása után, az 1880-as évek végén kezdte meg azt a
Trianon Múzeum
A műemléki védettségű, újjáépült Zichy-kastély és a benne működő Trianon Múzeum – a magyar nemzet számára sorsdöntő éveket bemutató – megújult kiállításaival a Kárpát-medencében egyedülálló „zarándokh
Károlyi-kastély
A fehérvárcsurgói kastélyt magába foglaló birtok története meglehetősen régre nyúlik vissza. 1834-ben a Perényi család zálogosította el Károlyi György grófnak ami 1853-ban, vásárlás útján végleg a Kár
Kristály Múzeum
A Kristály Múzeum, mely csak a nevében múzeum egy kiállítóhely, mely bemutatja a nagy múltú Ajka Kristály termékeit a kezdetektől.A gyárat 1878-ban Neumann Bernát alapította. Eleinte háztartási üvegár
Gödöllői Királyi Kastély
A Gödöllői Királyi Kastély nemcsak Magyarország legnagyobb barokk kastélya, hanem egyike a legjelentősebb kulturális örökségi helyszíneknek is. Grassalkovich I. Antal megrendelésére épült a 18. század
Bordűr Interaktív Szőnyegmúzeum
VARÁZSLATOS SZŐNYEGMÚZEUM, mely elrepít az igazi csoda szőnyegek Világába Békésszentandráson!Békésszentandráson immár 100 éve áll egy "varázskastély", melyben világhírű békésszentandrási szőnyegszövés
Kiemelt szállás ajánlatok (12)
Esterházy Fogadó
Esterházy Fogadó a vértes szívében található Kőhányás pusztán. A Kéktúra útvonal egyik bélyegző pontja ahol szállással, étteremmel, nagy parkolóval, zárható kerékpár tárolóval és 5 állásos ló pihenőve
Premier Hotel Miskolc
A Premier Hotel Miskolc a Macropolis bevásárló- és irodaközpontban található, amely egy egész háztömböt foglal el a belvárosban, ahol nagy európai vállalatok irodái, üzletek, apartmanok találhatóak. A
Hotel Narád****
Fedezd fel a természet csodáit Magyarország legmagasabban fekvő, erdőkkel körülölelt wellness szállodájában! Itt, a festői környezetben minden évszakban felejthetetlen élményekben lesz részed, Téged é
Fácános Vadászház és Rendezvényközpont
Soponya a Sárvíz mentén, Fejér megye délnyugati részén helyezkedik el. Az Ökoturisztikai Központ a község szélén, csodálatos erdős-tavas környezetben várja a kikapcsolódásra vágyókat. A mintegy 1000 h
Idehaza Vendégház Kisszekeres
Földszintes teljes ház, 3 fős lakosztály, 1 hálótérrel (pótágyazható).Ingyenes parkolásSZÉP kártya elfogadóhely: OTP Nyitvatartás: április 1. - október 30.Macska, kutya bevihető (500 Ft / éj) 1 szoba,
Börzsönyi Ékszerdoboz
Börzsönyi Ékszerdoboz - Privát wellness a Tölgyek ölelésébenVárunk Kismaroson, Börzsönyligeten az erdő csendjével. Budapesttől 40percre. A DOBOZ minden kényelmével és vintage hangulatával🍂Privát jacuz
TÖRTÉNETE
A fagyűjtemény megalapítója dr. Tuzson János egyetemi tanár, aki kísérleti céllal hozta létre a gyűjteményt. Kutatásai során elsősorban a fás növények szövettanával, növényföldrajzi és ősnövénytani vizsgálatokkal foglalkozott. Elsőként végzett szövettani összehasonlító vizsgálatokat az ipolytarnóci ősfenyő kovásodott fatörzsével kapcsolatban (meghatározása alapján nevezték el a fatörzset Pinus tarnociensis-nek). Emellett csemeteneveléssel és növénynemesítéssel, valamint gyógynövényekkel is foglalkozott. Elsősorban a gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata) és a piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea) termesztésével kísérletezett. Az utak mellett még most is előforduló rózsatövek a rózsaolaj nyerésére irányuló kísérleteire emlékeztetnek.
A fenyvespusztai erdőbirtokot 1925-ben vásárolta, ebből a területből választotta ki a patakparton a gyűjtemény helyét. 1927-1928-ban az erdőállomány letermelésével és talajfeltöréssel kialakított területen elsősorban örökzöldek telepítésével és szaporításával foglalkozott. Drótkosárban, földlabdával hozatta az egzóta fajokat távoli országokból. A második világháború után az erdőgazdaság tulajdonába került a terület, aki a különböző facsoportokat összekapcsolva, a közöttük lévő területeken csemeteneveléssel foglakozott.
Az arborétumot jelenleg az Egererdő Rt. kezeli, az egykori Fenyvespuszta területén erdészeti erdei iskolát hoztak létre és több közösségi rendezvénynek ad otthont a terület.
NÖVÉNYZETE
Lucfenyő (Picea abies), vörösfenyő (Larix decidua), erdei fenyő (Pinus sylvestris), oregoni hamisciprus (Chamaecyparis lawsoniana) és vöröstölgy (Quercus rubra) csemetéket neveltek itt. 1970-ben a csemetenevelés teljesen megszűnt, a felszabadult parcellákat a fent említett fajokon kívül szelídgesztenyével (Castanea sativa) és jegenyefenyővel (Abies alba) ültették be.
A mára még megmaradt fafajokból említést érdemel a közel 70 éves, kb. 300 cm törzskerületű atlaszcédrus (Cedrus atlantica), melyről pár évvel ezelőtt egy nagyobb ága lehasadt. A balzsamfenyő (Abies balsamea), a Colorado-fenyő (Abies concolor), a kaukázusi jegenyefenyő (Abies nordmaniana), a bérci fenyő (Pinus montana), az oregoni hamisciprus (Chamaecyparis lawsoniana) facsoport, a szürke dugászfenyő (Pseudotsuga menziesii var. caesia) és zöld duglászfenyő (Pseudotsuga menziesii) facsoport, valamint a japán juhar (Acer palmatum) több példánya.