Akik nem ismerik Tápióságot, azoknak a fenti név nem sokat mond. Akik a faluban laknak, vagy van valamilyen kötődésük a településhez, azok jól tudják, hogy a Cifrakert az iskolával, a sportcsarnokkal és az új focipályával az ófaluban, a talányos nevű Cicahegyen található. Valamikor itt volt Szirmay gróf csodálatos, 72 szobás kastélya és a hozzátartozó gyönyörű kert is.
A kastély Ybl Miklós tervei szerint épült az 1800-as évek utolsó harmadában. A torony Szirmay Sándor “műterme” volt, aki minden lovát festményen ábrázolta. A homlokzat emeleti részén bálterem, a földszinten ebédlő és nagy szalon volt. A kúriát a második világháború idején lerombolták, széthordták. Viszont megmaradt a lakótornya, az egykori parkjában, napjainkban működő általános iskola udvarában sok ritka faóriás látható.
A Szirmay-család története
A Borsod vármegyei eredetű szirmai és szirmabesenyői Szirmay család első okleveles említése 1290-ből maradt fent. A família első ismert őse Saul volt, az ő fia, Márk használta első ízben a família által birtokolt Szirma falu után a Szirmay nevet. Egyik nemesi előnevüket is ezen faluról vették. A család a második előnevét a szintén Borsod vármegyei Szirmabesenyő falu után kapta. 1417-ben Zsigmond király címert adományozott a hadjárataiban részt vevő Zirmay Györgynek és több rokonának, valamint még ugyanebben az évben új adományt adott nekik Szirmára. 1454-ben V. László király is új adományt adott a családnak Szirmára, amelyet 1461-ben Mátyás király is megerősített. A família egyik ágát I. Lipót király 1695-ben magyar bárói rangra emelte Szirmay István udvari tanácsos és ítélőmester, valamint adoptált fia, Dessewffy Tamás személyében. 1707-ben I. József király ugyancsak őket magyar grófi rangra emelte. 1802-ben az uralkodó örökjogon Szirmay (II.) Ádámnak adományozta Tolcsva és Erdőbénye településeket, valamint feljogosította őt a „tolcsvai és erdőbényei” előnevek használatára. A magyar királyi belügyminiszter a család nemességét többször is igazolta. A Szirmay család grófi ága férfiágon Szirmay Ottóval 1939-ben, majd leányágon Ottó leányával, Júliával 1983-ban kihalt. A família három nemesi ága napjainkban is él.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A kastély Ybl Miklós tervei szerint épült az 1800-as évek utolsó harmadában. A torony Szirmay Sándor “műterme” volt, aki minden lovát festményen ábrázolta. A homlokzat emeleti részén bálterem, a földszinten ebédlő és nagy szalon volt. A kúriát a második világháború idején lerombolták, széthordták. Viszont megmaradt a lakótornya, az egykori parkjában, napjainkban működő általános iskola udvarában sok ritka faóriás látható.
A Szirmay-család története
A Borsod vármegyei eredetű szirmai és szirmabesenyői Szirmay család első okleveles említése 1290-ből maradt fent. A família első ismert őse Saul volt, az ő fia, Márk használta első ízben a família által birtokolt Szirma falu után a Szirmay nevet. Egyik nemesi előnevüket is ezen faluról vették. A család a második előnevét a szintén Borsod vármegyei Szirmabesenyő falu után kapta. 1417-ben Zsigmond király címert adományozott a hadjárataiban részt vevő Zirmay Györgynek és több rokonának, valamint még ugyanebben az évben új adományt adott nekik Szirmára. 1454-ben V. László király is új adományt adott a családnak Szirmára, amelyet 1461-ben Mátyás király is megerősített. A família egyik ágát I. Lipót király 1695-ben magyar bárói rangra emelte Szirmay István udvari tanácsos és ítélőmester, valamint adoptált fia, Dessewffy Tamás személyében. 1707-ben I. József király ugyancsak őket magyar grófi rangra emelte. 1802-ben az uralkodó örökjogon Szirmay (II.) Ádámnak adományozta Tolcsva és Erdőbénye településeket, valamint feljogosította őt a „tolcsvai és erdőbényei” előnevek használatára. A magyar királyi belügyminiszter a család nemességét többször is igazolta. A Szirmay család grófi ága férfiágon Szirmay Ottóval 1939-ben, majd leányágon Ottó leányával, Júliával 1983-ban kihalt. A família három nemesi ága napjainkban is él.