Falumúzeum és Tájház

Tápiógyörgye a XVIII. század első felében újjátelepült község. Feltehetőleg kétbeltelkes településrendszere az újabb utcaszabályozások és telekrendezések következtében módosult: szabályos utcákkal, szalagtelkes és fésűs beépítésű települési részekkel is bővült. A község egykori lakóházai az alföldi háztípus keretében alakultak. Az alföldi jellegű búboskemencét később szögletes kemencére alakították át.

A falumúzeum épülete a település középpontjában a római katolikus templom melletti oldalon, az általános iskola épületével átellenben fekszik. A ház Gecse Endre plébános györgyei tartózkodása (1875-1892) alatt épült, de építésére vonatkozó bejegyzés a História domusban nem található. A szoba mennyezetét tartó gerendába vésett évszám tanúsága szerint, a katolikus tanítók lakásául szolgáló házat 1883-ban építették. A falubeli hagyomány úgy tartja, hogy községi tulajdonba 1906-1910 között került, Vágány József törvénybíró közreműködésével.

Az épület jellegzetessége, hogy két háromosztatú lakóházat építettek egymás végébe, így egyszerre két tanító lakott benne családjával. A lakrészek bejárata az épület két ellentétes, hosszanti oldalán van, a ház jobb oldalán a pitvarból nyíló ajtó előtt györgyei ámbit van, melyet az 1860-as években épült módos parasztházakon figyelhetünk meg.