Tanakajd látnivalói
Magyarok Nagyasszonya templom
- Cím
- Tanakajd
- Templom u. 3.
- 47.192226 N, 16.735728 E
- Kapcsolat Nincs megadva elérhetőség
Thana első okleveles említése 1217-ből való, tanai várnépek lakták a falut. Kaydra vonatkozó első írásos utalás az 1360. évre datálódik. Kajd első temploma a középkorban épült, Szent Miklós tiszteletére. A 18. századig a lipárti templom filiája volt, majd ezután - egészen 1949-ig - a szécsenyi templomé. 1746-ban, barokk stílusban átalakították.
A templomépület közvetlen szomszédsága temetkezési hely volt, melyet a 19. század első felében még .rendeltetés-szerűen használtak. A Szent Miklós tiszteletére épült Isten háza a 20. század elején leégett, ezért a régi helyén 1908-ban egy új, neogót stílusú, kereszthajós templomot emeltek. Vinkovis István és Weindl Mátyás rumi építési vállalkozók építették, és Magyarok Nagyasszonya lett az új titulusa.
A stációképeket és az oltárképeket Erdődy Gyuláné festette. Az oltár két oldalán Szent Imre és Szent Erzsébet, középen Szent István felajánlja a koronát a Szűzanyának.
A festmények báró Sédeni Ambrózy Teréz bárónő anyagi támogatásával valósultak meg. A mai napig nagy tisztelet övezi a baroness személyét, fényképe ma is látható a templomban. A korábbi épületből csak a Szűz Mária szobrot hozták át az új templomba. Karzatának mellvédjén látható még egy 19. századi szent Családot ábrázoló olajfestmény.
A kereszthajók oltárszobrai Jézus szívét és Szűz Máriát ábrázolják, feltételezhetően a szombathelyi Lewisch Róbert műhelyében készültek. A szembenéző oltár a tanai szalézi intézet kápolnájából való, ahol 1942 és 1969 között tartottak nyilvános istentiszteleteket.
A templom építéséhez részben a lipárti egyházközség nyújtott kölcsönt a kajdi egyházközségnek. Az orgonája a pécsi Angszter műhelyében készült.
1908-ban a soproni Seltenhofer Frigyes harangöntő készített egy 360 kg-os harangot a templomnak. Felirata: "Jézus Szíve, Benned reménylők üdvössége" volt. 1924-ben vásároltak mellé egy 150 kg-os kisharangot. Mindkettőt a II. világháború alatt elvitték.
A templomépület közvetlen szomszédsága temetkezési hely volt, melyet a 19. század első felében még .rendeltetés-szerűen használtak. A Szent Miklós tiszteletére épült Isten háza a 20. század elején leégett, ezért a régi helyén 1908-ban egy új, neogót stílusú, kereszthajós templomot emeltek. Vinkovis István és Weindl Mátyás rumi építési vállalkozók építették, és Magyarok Nagyasszonya lett az új titulusa.
A stációképeket és az oltárképeket Erdődy Gyuláné festette. Az oltár két oldalán Szent Imre és Szent Erzsébet, középen Szent István felajánlja a koronát a Szűzanyának.
A festmények báró Sédeni Ambrózy Teréz bárónő anyagi támogatásával valósultak meg. A mai napig nagy tisztelet övezi a baroness személyét, fényképe ma is látható a templomban. A korábbi épületből csak a Szűz Mária szobrot hozták át az új templomba. Karzatának mellvédjén látható még egy 19. századi szent Családot ábrázoló olajfestmény.
A kereszthajók oltárszobrai Jézus szívét és Szűz Máriát ábrázolják, feltételezhetően a szombathelyi Lewisch Róbert műhelyében készültek. A szembenéző oltár a tanai szalézi intézet kápolnájából való, ahol 1942 és 1969 között tartottak nyilvános istentiszteleteket.
A templom építéséhez részben a lipárti egyházközség nyújtott kölcsönt a kajdi egyházközségnek. Az orgonája a pécsi Angszter műhelyében készült.
1908-ban a soproni Seltenhofer Frigyes harangöntő készített egy 360 kg-os harangot a templomnak. Felirata: "Jézus Szíve, Benned reménylők üdvössége" volt. 1924-ben vásároltak mellé egy 150 kg-os kisharangot. Mindkettőt a II. világháború alatt elvitték.
További keresési lehetőségek