A Nagyboldogasszonyról elnevezett római katolikus templom 1735 és 1745 között épült, homlokzati toronnyal.
A három boltszakaszos hajóval rendelkező barokk templomnak díszes oldalablakai vannak. Figyelemre méltó a barokk belső berendezés is. A baldachinos főoltár - körülötte a magyar királyok szobraival - 1789-ben Pesten készült Szányi Ferenc (1768-1774) volt tamási plébános, ez időben rozsnyói püspök támogatásával. Az oltárképet Olaszy Sándor festőművész készítette 1936-ban. Meg kell említeni még a rokokó szószéket, az orgonát, valamint a copfstílusú padokat. A keresztelő kút 179-ben Pesten készült. A déli bejáratnál a falba süllyesztett, nyolcszögletű, figurákkal díszített szenteltvíztartót a középkori templom fennmaradt oszlopfőjéből alakították ki. Az orgonakarzat pilléres, falazott, homlokzata hullámíves. A templom tornyában 3 harang található. A közel 10 mázsás nagyharangot és a középső harangot az Ecclesia Harangművek Rt. öntötte F. W. Rincker által Budapesten 1927-ben. A lélekharangot Ruepprecht János öntötte Pécsett 1886-ban. Műemlék jellegű épület.
A templomkertben lévő Mária-szobor a város legelső köztéri szobra, Fligl András fehérvári szobrász és aranyozó mester alkotása alkotása, a melyet 1806-ban állítottak fel a főtéren, s 1957-ben helyeztek át jelenlegi helyére. 2008-ban a tamási származású Koppán Zsolt és restaurátor művésztársai felújították a 200 éves szobrot.
A templom főhomlokzata előtt a kertben kőkereszt áll, rajta korpusszal, előtte Mária alakjával. Az alkotás 1889-ből származik. A templomba vezető lépcsősor közelében található Szentháromság szobrot a tamásiak közadakozásból készíttették Gerendai Béla budapesti szobrásszal 1883-ban.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A három boltszakaszos hajóval rendelkező barokk templomnak díszes oldalablakai vannak. Figyelemre méltó a barokk belső berendezés is. A baldachinos főoltár - körülötte a magyar királyok szobraival - 1789-ben Pesten készült Szányi Ferenc (1768-1774) volt tamási plébános, ez időben rozsnyói püspök támogatásával. Az oltárképet Olaszy Sándor festőművész készítette 1936-ban. Meg kell említeni még a rokokó szószéket, az orgonát, valamint a copfstílusú padokat. A keresztelő kút 179-ben Pesten készült. A déli bejáratnál a falba süllyesztett, nyolcszögletű, figurákkal díszített szenteltvíztartót a középkori templom fennmaradt oszlopfőjéből alakították ki. Az orgonakarzat pilléres, falazott, homlokzata hullámíves. A templom tornyában 3 harang található. A közel 10 mázsás nagyharangot és a középső harangot az Ecclesia Harangművek Rt. öntötte F. W. Rincker által Budapesten 1927-ben. A lélekharangot Ruepprecht János öntötte Pécsett 1886-ban. Műemlék jellegű épület.
A templomkertben lévő Mária-szobor a város legelső köztéri szobra, Fligl András fehérvári szobrász és aranyozó mester alkotása alkotása, a melyet 1806-ban állítottak fel a főtéren, s 1957-ben helyeztek át jelenlegi helyére. 2008-ban a tamási származású Koppán Zsolt és restaurátor művésztársai felújították a 200 éves szobrot.
A templom főhomlokzata előtt a kertben kőkereszt áll, rajta korpusszal, előtte Mária alakjával. Az alkotás 1889-ből származik. A templomba vezető lépcsősor közelében található Szentháromság szobrot a tamásiak közadakozásból készíttették Gerendai Béla budapesti szobrásszal 1883-ban.