Római katolikus templom

Taliándörögd a Bakony déli vonulatának két erdő borította csúcsa (a Nagyvázsonytól északra levő Kabhegy és az attól nyugatra fekvő Agártető) közötti medence nyugati szélén helyezkedik el. Nevének első része újkori birtokosától, az’olasz eredetű Tallián családtól származik. Ez különbözteti meg az Agártető másik oldalán található, Zalahaláp határába tartozó Ódörögdtől.

Dörögd a Péc-nembeli Dörögdiek birtoka volt már a XIII. században. Az Árpád-kori Dörögd föld keleti részén települt falu már a XIV. században kettős település: Alsó- és Felsődörögd. Mindkettőben nemesek laktak, a faluról elnevezett Dörögdiek. A falvakat és a birtokot a XV. századtól a Sitkeiek örökölték, de a Vezsenyieknek is voltak itt részeik, amelyek később a Vázsonyi Horváthoké lettek. Az 1548-as török hadjárat pusztította el a két falut, s közülük csak Alsódörögd települt újjá.

Felsődörögdön állt Szent András plébániatemploma, amelyről a XIV. századi pápai tizedjegyzékek emlékeznek meg először, bár legalább egy évszázaddal korábban épült. Az 1330-as években építtette át Dörögdi Miklós egri püspök. Alsódörögdön ekkor Boldogságos Szűz kápolnája állott, amelyet nemrég építtettek az ottani nemesek és amely 1339-től a felsődörögdi Szent András templom filiája lett. A felsődörögdi templom romjait az 1840-es években robbantották fel szentélye kivételével, köveit építőanyagként használták. Az alsódörögdi kápolnát 1792-ben újjáépítették és bővítették, ez a község ma is álló római katolikus temploma.