Taktaszada látnivalói
Tájház
- Cím
- Taktaszada
- Petőfi u. 36.
- 48.108000 N, 21.172194 E
- Kapcsolat
- Telefon: 70/342-3664
- Web: www.taktaszada.hu
A település fő utcáján lévő tájház 4 helyiségében megtekinthetők a község múltjának tárgyi eszközei. Az idelátogatók a faluban összegyűjtött a régi falusi életet felelevenítő háztartási eszközöket, bútorokat, szőtteseket, hímzett terítőket, a mezőgazdaságban és az állattenyésztésben használt szerszámokat ismerhetik meg.Tájegységeket idéző terítők, párnák falvédők, horgolások kaptak helyet a régi sifonokban. Fazekas mesterek mesterművei díszítik a ház helyiségeit. Az épület vert falból készült. Az Önkormányzat az épületet 2000. évben blokkból újjá építtette.
Az 1900-as évektől az épületet több család is folyamatosan lakta:
Bodnár, Dobai, Éliás.
Az utolsó tulajdonos 1910-ben született, és 1991-ben halt meg. 1957-ben költözött ebbe a Petőfi Sándor utcai lakásba, feleségével Pásztor Juliannával. 1989-ig élhették a családias hangulatot 5 gyermekükkel.
Ennek a lakásnak az udvarán tartották a hagyományos lakodalmát Piroska nevű gyermeküknek. Az udvar végében annak idején sertés ólak voltak, és istálló a jelenlegi kamra helyén.
Akkoriban a kamra a kis szoba mellett volt, melyben termény demizsonok zsákok, asztal, kosarak találták meg helyüket. Nagyon becses volt a konyhában az akkori sparhet, ma már csikós sparhet helyettesíti. Az első szobában az ablakok között Berti bácsi édesapjának a fotóját láthatjuk. A szekrény oldalán katonakabát idézi a múlt emlékeit, melyet szibériai fogságban hordott 1944-1947-ig.
Fogsága után Szerencsen a malomban dolgozott Golderger Józsefnál. Földművelésből éltek valamint kosárfonásból. Az első szobát tisztaszobaként használták, majd a sok gyermek mindennapjaival belakta. Sok éven keresztül búcsúsok állították fel sátraikat e lakás előtt. A gyerekek kukoricamuzsikával csutkából épített házikókkal játszottak.
A tájház tetőszerkezetét 2000. évben Fábián István és fia nádmunkával fedte be. Mára már elmondhatjuk, sok lakos adott tárgyakat, hagyatékokat pl.: Tomko bácsi asztalos mesterségének tartozékai, Léhi Ferencné szent képei, Murányi Józsefné hagyatékai, tárgyi eszközei, melynek Vajtó János Zsolt asztalos mester készített polcot 2011-ben.
A tájházat előre bejelentett időpontok alapján látogatják az érdeklődők.
Az 1900-as évektől az épületet több család is folyamatosan lakta:
Bodnár, Dobai, Éliás.
Az utolsó tulajdonos 1910-ben született, és 1991-ben halt meg. 1957-ben költözött ebbe a Petőfi Sándor utcai lakásba, feleségével Pásztor Juliannával. 1989-ig élhették a családias hangulatot 5 gyermekükkel.
Ennek a lakásnak az udvarán tartották a hagyományos lakodalmát Piroska nevű gyermeküknek. Az udvar végében annak idején sertés ólak voltak, és istálló a jelenlegi kamra helyén.
Akkoriban a kamra a kis szoba mellett volt, melyben termény demizsonok zsákok, asztal, kosarak találták meg helyüket. Nagyon becses volt a konyhában az akkori sparhet, ma már csikós sparhet helyettesíti. Az első szobában az ablakok között Berti bácsi édesapjának a fotóját láthatjuk. A szekrény oldalán katonakabát idézi a múlt emlékeit, melyet szibériai fogságban hordott 1944-1947-ig.
Fogsága után Szerencsen a malomban dolgozott Golderger Józsefnál. Földművelésből éltek valamint kosárfonásból. Az első szobát tisztaszobaként használták, majd a sok gyermek mindennapjaival belakta. Sok éven keresztül búcsúsok állították fel sátraikat e lakás előtt. A gyerekek kukoricamuzsikával csutkából épített házikókkal játszottak.
A tájház tetőszerkezetét 2000. évben Fábián István és fia nádmunkával fedte be. Mára már elmondhatjuk, sok lakos adott tárgyakat, hagyatékokat pl.: Tomko bácsi asztalos mesterségének tartozékai, Léhi Ferencné szent képei, Murányi Józsefné hagyatékai, tárgyi eszközei, melynek Vajtó János Zsolt asztalos mester készített polcot 2011-ben.
A tájházat előre bejelentett időpontok alapján látogatják az érdeklődők.
További keresési lehetőségek