Táborfalva látnivalói

Örkény-Tábori emlékmű

Cím Táborfalva Honvéd út 47.081482 N, 19.450929 E
Egy érdekes, a korabeli katonai repülésünkhöz kapcsolódó emlékmű található Táborfalván, ebben az alig több mint háromezer lakosú Pest megyei kisközségben. A település sokáig „ Örkénytábor”-ként szerepelt az írásokban, s a térképeken. Az itt található emlékmű még az Osztrák-Magyar Monarchia, a KuK idejére nyúlik vissza. Az 1867-es kiegyezés után ide a Pest-Solt-Kiskun vármegyében lévő homokos területre évről évre katonák jöttek gyakorlatozni. Idővel Magazinok, raktárak különféle fa és kőépületek épültek és a gyarapodó tábor, egyre nagyobb hatással volt a környéken élőkre. A katonai terület nagysága 1912-ben már elérte a 4500 holdat. A település a Táborfalva nevet 1949-től viseli és területén napjainkban is különféle katonai létesítmények, raktárak találhatók.

1912. június 8-án a „Lőkísérlet állomáson” egy ágyú kipróbálása során csőrobbanás következett be és hat cseh nemzetiségű tüzér életét vesztette. 1912. szeptember 4-én pedig egy tüzérségi, kötött megfigyelő léghajó szabadult el kosarában két fővel, egy cseh tüzérfőhadnaggyal és egy tüzértizedessel. A levegőbe emelkedő léghajó azonban magával ragadott még a tartókötelekbe kapaszkodó két katonát is, akik még a léghajó lezuhanása előtt a földre estek. Az esemény során mind a négyen az életüket vesztették. Az események nagy visszhangot keltettek a katonai berkekben és az itt szolgáló tisztek a saját kezdeményezésükre és finanszírozásukban rövidesen egy emlékművet állíttattak az alábbi szöveggel: ”A kötelességteljesítés hőseinek emlékére. Állíttatta Örkénytábor tisztikara, 1913-ban, a két tragikus esemény áldozatainak emlékére”

Az emlékmű eredetileg a korabeli gyakorlótéren volt, ez jelenleg a Honvéd utca elejére esik. Az emlékművet 1985-ben felújították, környékét rendezték és a korábbi koszorúzásokat napjainkban is folytatják.

Az 1913-ban emelt emlékmű bal oldali domborművén egy ágyú, a jobb oldalán pedig egy hosszúkás léghajó körvonala látható, mely megszólalásig hasonlít az ebben az időben rendszerben lévő, levegőben ferdén lebegő M98-as típusú megfigyelő, a közismertebb nevén „hurka ballonra”.

A KuK hadseregében a megfigyelő ballonok tábori léggömbös osztályba tartoztak. A katasztrófát szenvedett ballon egy puhatestű, 600 m3-es Parseval-Siegsfeld típusú volt és csak kötött formában lehetett azokat használni tüzérségi tűz megfigyelésére és vezetésére. A sajátosan ferdén lebegő ballon alá függesztett kosárban foglaltak helyet a megfigyelők, akik telefonon küldték a földre a megfigyelésüket. A ballonokat hidrogénnel töltötték fel, melyet az acélforgácsra csepegtetett kénsavból állítottak elő. A ballont erős drótkötelek és csörlők segítségével engedték a magasba mintegy -300-500-m-re. A hurka, vagy sárkányballon sajátossága volt az egyik végén, az alján elhelyezett szélzsák, mely a légmozgás következtében feltöltődve feszesen tartotta a ballon puha testét és szélirányba állítva stabilizálta is azt, így még erősebb szélben is a levegőben maradhatott. Ellentétben a hagyományos gömbformájú testvérével, amelyet a szél erősen dobált és akár azt egészen a földig is lenyomhatott. A léggömbök, ballonok kiszolgálása munka- és emberigényes volt. Egy léggömbös csoport ekkor 63 emberből és 12 lovaskocsiból állt. A ballonokat a Harburg-Bécs Gumiáru gyár és az Osztrák-Amerikai Gumiművek készítette. A drótköteleket a Felten&Guilleaume Dróthuzal gyárban fonták, a megfigyelő kosarakat a prágai Rudniker kosár árut készítő cég szállította.
Taborfalva_Orkeny_tabori_emlekmu.webp