Kámoni Arborétum

Valamikor Kámon önálló falu volt, ma már Szombathely belterületéhez tartozik. Itt kezdte meg az arborétum kialakítását az 1860-as években Saághy Mihály földbirtokos, a terület gazdája. Abban az időben a Gyöngyös-patak mentén húzódó négyhektáros tocsogós részt, láprét, égerlápos foltok, és kőris-tölgy ligeterdő borította. Az alapítót követte fia, aki rendkívül tehetséges kertépítőként a területet bővítette, és az 1930-as évekig több mint ötszáz fás szárút telepített az arborétumba, amelynek majdnem fele örökzöld volt.

A II. világháború alatt a park területén katonai tábor állt, később pedig, az ínséges időkben a lakosság az arborétum fáit használta fűtéshez. Az eredmény: az 1950-es évekre - amikor az arborétumot az Erdészeti Tudományos Intézet ismét fejleszteni kezdte - a park kétharmada kipusztult. A tervszerű fejlesztés eredményeképpen ma mégis a Kámoni arborétum rendelkezik Magyarország leggazdagabb fásszárú gyűjteményével, közöttük jó néhány igazi ritkasággal. A több mint kétezer taxont számláló gyűjtemény része a legnagyobb hazai fenyőkollekció, a több tucat taxont számláló juhar- és tölgyfagyűjtemény.

A parkban - a jegenyefenyők majd negyven változata mellett - a gyantáscédrus, a kínai, a mocsárciprus hatalmas példányai láthatók, és igen gazdag az arborétum cserjegyűjteménye is. Az arborétum szépen rendezett rózsakertjében több mint félezer fajtát számláló rózsagyűjtemény látható, valamint kaktuszgyűjteménye is az egyik legnagyobb Magyarországon. Külön említést érdemel az arborétum rendkívül esztétikus kialakítása, amelyet a tavaszvégi hónapok hangulata még emelkedettebbé tesz. Ekkor virágzik a Gyöngyös-patak vizével kialakított kis mesterséges tavak körül a szépséges rododendron.

A kert rendkívül gazdag díszfa-, díszcserje-, valamint lágyszárú gyűjteménye azonban az év minden időszakában virágzó fajokkal és fajtákkal várja a látogatót.