Az 1912. április 20-án felavatott színházépületet Spiegel Frigyes és Englerth Károly budapesti építészek tervezték, Bede Antal szolnoki építési vállalkozó irányításával nem egészen egy év alatt építették fel a szolnoki és rákóczifalvai kőművesek.
A 800 nézőt befogadó épületnek nem volt fűtése, igen hamar megmutatkozott a tervezés és az építés hibái, a felhasznált anyag elégtelensége.
Szolnok 1919. Május 3-tól augusztus 2-ig frontváros volt. A román tüzérség 80 napig - a Tisza balpartjáról - csaknem szüntelenül ágyúzta a várost. Az épület - a szolnoki templomokhoz és más középületekhez hasonlóan - több belövést kapott.
Az intervenciósok okozta sérüléseket, károkat az 1920-as évek elején hevenyészve megszüntették, de az épület általános leromlását nem tudták megállítani. 1926-ben kényszerűen megkezdték a Thália szolnoki otthonának rekonstrukcióját.
1927-ben "avatták" másodszor a színházépületet. Ennek az átalakításnak egyetlen érdeme volt, hogy bevezették az épületbe a Tisza Szálló és Gyógyfürdő 58C-os vizét, ezzel fűtötték a nézőteret és a kicsinyke öltözőket.
A második világháború alatt is komoly sérülések érték az épületet, főleg a tetőszerkezet sérült meg - 1945 nyarától éveken át védték a nézőteret a beázástól. 1946-47-ben okvetlenül szükséges javításokat elvégezték, de a 1960-as évek elejére már annyira leromlott az épült általános műszaki állaga, hogy újbóli rekonstrukció vált szükségessé.
A helyi hatalom a tervezést és az építkezést szolnoki személyekkel, vállalatokkal végeztette el, holott azoknak a színháztervezésben, építésben alapvető gyakorlatuk sem volt. Az átépítés 1963-ban fejeződött be, Szigligeti Liliomfi-ával nyitották meg a részben újjáépített színházat.
A munkavédelmi hatóságok 1989-ben életveszélyessé nyilvánították az 1963-ban "újjáépített" épületet. Schwajda György igazgató a színház müködéséért 1990.tavaszán már nem vállalhatta a felelősséget. A mostani színházépület tervezése, építése szűk két évig tartott. Az építésztervező Siklós Mária, a belsőépítész Schinagl Gábor volt. A generál vállalkozó a jugoszláviai Ingra Zagrab volt, a generál kivitelező pedig a Zagorje Varazdin.
Az új színházépületet 1991. április 11-én adták át rendeltetésének.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A 800 nézőt befogadó épületnek nem volt fűtése, igen hamar megmutatkozott a tervezés és az építés hibái, a felhasznált anyag elégtelensége.
Szolnok 1919. Május 3-tól augusztus 2-ig frontváros volt. A román tüzérség 80 napig - a Tisza balpartjáról - csaknem szüntelenül ágyúzta a várost. Az épület - a szolnoki templomokhoz és más középületekhez hasonlóan - több belövést kapott.
Az intervenciósok okozta sérüléseket, károkat az 1920-as évek elején hevenyészve megszüntették, de az épület általános leromlását nem tudták megállítani. 1926-ben kényszerűen megkezdték a Thália szolnoki otthonának rekonstrukcióját.
1927-ben "avatták" másodszor a színházépületet. Ennek az átalakításnak egyetlen érdeme volt, hogy bevezették az épületbe a Tisza Szálló és Gyógyfürdő 58C-os vizét, ezzel fűtötték a nézőteret és a kicsinyke öltözőket.
A második világháború alatt is komoly sérülések érték az épületet, főleg a tetőszerkezet sérült meg - 1945 nyarától éveken át védték a nézőteret a beázástól. 1946-47-ben okvetlenül szükséges javításokat elvégezték, de a 1960-as évek elejére már annyira leromlott az épült általános műszaki állaga, hogy újbóli rekonstrukció vált szükségessé.
A helyi hatalom a tervezést és az építkezést szolnoki személyekkel, vállalatokkal végeztette el, holott azoknak a színháztervezésben, építésben alapvető gyakorlatuk sem volt. Az átépítés 1963-ban fejeződött be, Szigligeti Liliomfi-ával nyitották meg a részben újjáépített színházat.
A munkavédelmi hatóságok 1989-ben életveszélyessé nyilvánították az 1963-ban "újjáépített" épületet. Schwajda György igazgató a színház müködéséért 1990.tavaszán már nem vállalhatta a felelősséget. A mostani színházépület tervezése, építése szűk két évig tartott. Az építésztervező Siklós Mária, a belsőépítész Schinagl Gábor volt. A generál vállalkozó a jugoszláviai Ingra Zagrab volt, a generál kivitelező pedig a Zagorje Varazdin.
Az új színházépületet 1991. április 11-én adták át rendeltetésének.